A hiteles egészségügyi weboldal

A hiteles egészségügyi weboldal

Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az EgészségKommandó csapata a tamasibeladr.hu honlapot "hiteles egészségügyi weboldalnak" minősítette 2017-ben.

"Az EgészségKommandó egy nonprofit projekt, melynek célja, hogy az internetet még hatékonyabban az egészségügy szolgálatába állítsa az online egészségügyi információ minőségének javításával. Ezt egy objektív, átláthatósági és szakmaisági szempontokra épülő értékelési rendszer alkalmazásával teszi, melynek segítségével a betegeknek hiteles egészségügyi oldalakat ajánl." - olvasható a minősítést igazoló levelükben.

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset_ok.png

Ezután honlapom büszkén viseli a hitelesített egészségügyi weboldalaknak járó jelvényt :)

Ne dőlj be ennek a 6 szépségápolási tévhitnek!

Ne dőlj be ennek a 6 szépségápolási tévhitnek!

A minap egy hírportálon olvastam egy szépségápolással foglalkozó cikket, amelyben az arcbőr öregedése elleni lehetséges teendőket taglalták. Mint - sajnos - már megszokott, ebben is szembejött velem számos olyan tévhit és semmitmondó, ámde jól hangzó (marketing)sallang, amelyeknek semmi köze a tudományos alapokon nyugvó bőrápoláshoz. Lássuk ezeket az egyébként gyakori, de fals állításokat és tanácsokat, pontokba szedve, amelyeket szakmai (és személyes) véleményem követ.

  • A harmincas éveink előtt nyoma sincs a keratózisnak, azaz az elszarudosásnak.
    Hál' Istennek, hogy VAN nyoma, hiszen az elszarusodás bőrünk alapvető tulajdonsága. Elszarusodás nélkül a bőr úgy nézne ki, mint például egy vízhólyag alapja annak megnyílásakor. Az egészséges szaruréteg védi a bőrt, és egyenletes textúrát biztosít. A kóros elszarusodás (diszkeratózis) már egészen más: ezt az UV-sugárzás (is) okozza, a bőr megvastagodik, fénytelen, viasz-szerű lesz. Ez a kóros elszarusodás pontokban is jelentkezhet, mint apró "bőrkeményedések", ez akár daganat-megelőző állapotot is jelenthet.
     
  • A mosolyvonalak a korai fénykárosodás jelei.
    A "mosolyvonalakat" (ahogy a neve is mutatja) az arc, ebben az esetben a száj körüli mimikai izmok működése okozza, és semmi köze a fénykárosodáshoz. Utóbbi finom, apró ráncokat okoz, ezek általában 50 éves kor körül jelentkeznek először. A mimikai ráncokat kozmetikumokkal nem lehet eltüntetni, erre való az okozó izmok bénítása botulinum toxinnal. Megjegyzem, kozmetikumokkal nagyjából semmilyen ráncot nem lehet eltüntetni, maximum a nagyon finom, sekély ráncokat, de ezeket is csak azért, mert hidratálásuk a bőr (átmeneti, értsd: néhány órán át tartó) megduzzadását okozza, és ez (átmenetileg) feltöltheti ezeket.
Statikus, főként fénykárosodás okozta ráncok (forrás: regionalderm.com)

Statikus, főként fénykárosodás okozta ráncok
(forrás: regionalderm.com)

Dinamikus ráncok: a száj körül mosolyráncok, a szem szélén apró szarkalábak (forrás: hcp.juvederm.com)

Dinamikus ráncok: a száj körül mosolyráncok, a szem szélén apró szarkalábak
(forrás: hcp.juvederm.com)

  • A megfelelő folyadékbevitel felel a bőr optimális hidratáltságáért.
    Bárcsak! Ha ez így lenne, nem lenne száraz bőrű ember. Sajnos hál' Istennek (bocsánat, ezt nem lehetett kihagyni) a szervezetünk ennél okosabb, és a szükségesnél több folyadékot a veséink vizelet formájában kiválasztják. Az emberi test kínosan ügyel arra, hogy fenntartsa belső egyensúlyát, ami ha megbomlik, annak súlyos következményei vannak. Ezért nem lehet többek között "lúgosítani": a szervezet úgynevezett pufferrendszerei azonnal kiegyenlítik az ingadozásokat (ha a test pH-értéke egy századdal (!!) megváltozik, az halálos is lehet). Tehát egészséges a sok folyadék, de a bőrünknek gyakorlatilag nem számít.
     
  • Arcradírozásra heti egyszer szükség van.
    Az arcadírozás, amit általában valamilyen mechanikai módszerrel végeznek, hihetetlenül nagy stresszt jelent a bőrnek, főleg a viszonylag vékony arcbőrnek. Irritációt, gyulladást, breakoutok (irritáció okozta gyulladásos "kiütés") megjelenését okozhatja. Sokkal kíméletesebb a kémiai arcradír, amikor is enyhe hatású savakkal (gyümölcssav, szalicilsav, stb.) távolítjuk el az elhalt hámsejteket - ezt azonban koncentrációtól függően akár naponta is alkalmazhatjuk, és bátran a napi bőrápolási rutin részévé tehetjük, feltéve ha az adott hámlasztó hatású kozmetikum nem tartalmaz irritáló összetevőket (lásd korábbi posztjaimban).
     
  • Csak 100%-ban természetes anyagokat használjunk.
    A bio nem egyenlő a hatásos és biztonságos bőrápolással. A körömvirág is természetes, mégis okozhat ekcémát. Sőt, a leggyakoribb irritáló anyagok pont a növényi eredetű kivonatok és illatanyagok (pl. citrusfélék, levendula, fahéj, borsmenta). Ja, és még valami: ha valami bio, az nem fog feltétlenül jobban felszívódni a bőrbe - igazából nagyon ritka az az összetevő, ami a bőrből tényleg felszívódik és a keringésbe kerül, ezeket azonban csak bonyolult (és drága) gyógyszertechnológiai módszerekkel képesek előállítani.
     
  • Tévhit, hogy a szemkörnyék bőre arckrémmel ápolható, hiszen itt a bőrnek más a szerkezete.
    Nem, a fenti állítás maga a tévhit. A szemkörnyék bőre pontosan olyan szerkezetű, mint a bőr mindenhol máshol, csak vékonyabb (lásd a lenti szövettani képeket), és ezért irritációra hajlamosabb. Az ok, amiért külön szemkörnyék-ápoló kozmetikumokat készítenek, az egyrészt a profitszerzés (ezek általában drágábbak, mert hát ugye a szemkörnyéknek megkülönböztetett ápolás - és árazás - jár), másrészt maga a tény, hogy ez a vékony bőr ténylegesen könnyebben irritálódik, és ez utóbbit alá is írom. De egy viszonylag kevés aktív hatóanyagot tartalmazó hidratáló krém ugyanúgy használható a szemek köré, mint bárhová.
A szemkörnyéki bőr szövettani képe mikroszkóp alatt: vékony szaruréteg (legfelül, rózsaszín), alatta néhány sejtsorból álló hám (lilás). (A hám alatti barna foltok gyulladás nyomai, nem szerkezetbeli eltérések.) Forrás: http://www.odermatol.com/issue-in-html/2013-3-21-fixed/

A szemkörnyéki bőr szövettani képe mikroszkóp alatt: vékony szaruréteg (legfelül, rózsaszín), alatta néhány sejtsorból álló hám (lilás). (A hám alatti barna foltok gyulladás nyomai, nem szerkezetbeli eltérések.)
Forrás: http://www.odermatol.com/issue-in-html/2013-3-21-fixed/

Felkarról vett bőrminta szövettani képe: közepesen vastag szaruréteg (legfelül, sötétrózsaszín), alatta vastag, sok sejtsorból álló hám (lilás). Forrás: https://escholarship.org/uc/item/945113x1

Felkarról vett bőrminta szövettani képe: közepesen vastag szaruréteg (legfelül, sötétrózsaszín), alatta vastag, sok sejtsorból álló hám (lilás).
Forrás: https://escholarship.org/uc/item/945113x1

A legjobb védekezés a támadás - vagy mégsem?!

A legjobb védekezés a támadás - vagy mégsem?!

A poszt-expozíciós profilaxis, avagy PEP egy ismert és többé-kevésbé bevált módszer a HIV fertőzés megelőzésére: egy (vagyis egy hónapig szedett) esemény utáni tabletta, ami megelőzi a fertőzést, ha egy rizikósnak gondolt szexuális aktusban lehetőségünk volt megfertőződni. Gyakorlatilag megakadályozza, hogy a szervezetbe jutott HIV megfertőzze a fehérvérsejteket.

Kézenfekvő volt az elgondolás a fentiek analógiájára, hogy sok nemi úton terjedő fertőzés megelőzhető lenne az aktus után alkalmazott antibiotikummal. Az IPERGAY vizsgálatban (amiben egyébként a HIV pre-expozíciós profilaxisát [PrEP], vagyis gyógyszeres megelőzését kutatták), 232 résztvevő vállalta, hogy bármilyen aktust követően max. 24 órával bevesznek egy adag doxycyclin hatóanyagú antibiotikumot. Az eredmény várakozáson felüli volt: a vizsgált csoportban csaknem 70%-kal csökkent a szifilisz és a Chlamydia előfordulása! A gonorrhoea gyakoriságát azonban nem befolyásolta, vélhetően a baktérium kiterjedt antibiotikum-rezisztanciája miatt. (Ne feledjük, Kelet-Ázsiában évek óta vannak olyan gonorrhoea-baktériumok, amelyek egyetlenegy forgalomban levő antibiotikumra sem reagálnak, azaz gyógyíthatatlannak tekinthetőek!)

És mielőtt rohannánk a spájzba megnézni, hogy van-e otthon doxycyclin, sajnos ki kell józanodnunk az örömmámorból: hiába a szenzációs hatás szifiliszben és Chlamydia-fertőzésben, pont a gonorrhoea miatt NEM javasolt a megelőzésnek ezen módja, és erről nemrég a Brit Szövetség a Szexuális Egészségért és HIV-ért (BASHH) közleményt is kiadott, amiben figyelmeztetnek az antibiotikum-rezisztencia elterjedésének további lehetőségére, ha a fenti módszert széles körben alkalmaznánk.

Tehát marad az óvszer-használat és a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel - és az én munkám sem csak recept-felírásból fog állni. :)

(forrás: https://www.bashh.org/news/news/bashh-welcomes-publication-of-position-statement-on-doxycycline-as-post-exposure-prophylaxis-for-sexually-transmitted-infections/)

 

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerekről már mindenki hallott: ott vannak a diszkókban, a pénztári vonalkód-leolvasókban, a DVD-lejátszókban, és nagyon sok orvosi rendelőben is. De miért jó a lézer? És miért a bőrgyógyászatban? Miket lehet vele csinálni és elérni? A bőrgyógyászati lézerkezelésekről alapfokon.

A lézer lebutítva gyakorlatilag egy egyszínű, tökéletesen fókuszált, és így nagyon energiadús fénysugár. Ezt a nagy energiát pedig általában annak az anyagnak adja át, amiben elnyelődik, így fejti ki a hatását. Ez a hatás leggyakrabban hőhatás, tehát a lézerfény energiája hőenergiává alakul. Az, hogy egy bizonyos fajta lézer milyen anyagban nyelődik el a legjobban, a lézer hullámhossza mondja meg, ami szorosan összefügg a lézert előállító berendezés anyagával - utóbbi szerint van pl. szén-dioxid lézer, rubin lézer, dióda lézer. Ezek mindig egy jól meghatározható hullámhosszú lézersugarat hoznak létre, ami, ha az emberi szervezetbe jut, akkor pontosan meg lehet mondani, hogy ott mit fog megváltoztatni.
A szén-dioxid és az erbium lézer például a vízben nyelődik el majdnem 100%-ban, és a hoenergia a vizet szinte azonnal gőzzé alakítja, "felrobbantja", így ez a lézer a magas víztartalmú szöveteket képes elvágni. A neodímium lézer a bőr barna pigmentjében, a melaninban nyelődik el, azt melegíti fel, és a magas melanintartalmú szőrszálak "égnek" így el.

A fentiek alapján lassan körvonalazódik a lézerek bőrgyógyászatban betöltött szerepe. A vágásra alkalmas lézerekkel a bőr felszínéről lehet növedékeket, jóindulatú tumorokat eltávolítani, sokkal pontosabban, mint szikével, és általában kevesebb vérzéssel. Ha a vágásra használt lézereket nagy felületen használjuk (pl. az arcon), de nem engedjük, hogy a lézersugár túlságosan mélyre hatoljon, akkor gyakorlatilag hámlasztásra is használható a módszer, mint ahogy alkalmazzuk is ezt a gyakorlatban. A lézeres hámlasztással hegeket lehet kezelni, illetve a bőr textúráját lehet javítani. Ha pedig az eredeti lézersugarat sok apró kis nyalábra bontjuk, akkor jutunk el a frakcionált lézerkezeléshez, amikor is ez a sok apró kis "lézer-oszlop" a bőrbe hatolva kisebb sérülést, de gyakorlatilag ugyanolyan hőhatást eredményez - így lerövidítve a bőr regenerációjának az idejét. (Ebben a youtube videóban egy frakcionált lézerkezelést lehet megnézni, ahol nagyon szépen lehet látni a bőrön keletkező sok kis apró pöttyöt, amit a nyalábjaira bontott lézersugár hoz létre.)

A lézerek azonban sokkal többet tudnak, mint vágni. Említettem már a hőhatást, ami a lézersugár elnyelődésekor keletkezik. Ha ez a bőr pigmentjében megy végbe, akkor a pigmentet tartalmazó képletek (pl. szőr) esnek áldozatul. Ha a vérben, akkor a sok vért tartalmazó képletek, mint pl. értágulatok, tűzfoltok, de akár gyulladt pattanások halványulnak vagy tűnnek el. Ha pedig a bőr középső rétegében levő kollagént melegítjük fel, az egyrészt összehúzódik, másrészt új kollagén termelését tudjuk így serkenteni. Ez utóbbi módszerrel gyakorlatilag a bőrt (leginkább az arcon) tudjuk "megfiatalítani" és feszesíteni, ezen hatás kialakulásához azonban több kezelés és több hónap szükséges - míg pl. egy értágulat a lézeres kezelés közben azonnal eltűnik.

Általánosságban elmondható, hogy a biztos szakmai kezekben a lézer felhasználása is biztonságos. Napbarnított bőrön tilos lézert alkalmazni, ill. akkor is, ha a lézerkezelést követően 3-4 héttel tudottan napfény fogja érni a bőrünket - maradandó pigmentáció alakulhat ki. Nem szabad lézerkezelést végezni, ha valakinek sebgyógyulási- vagy fokozott hegképződési zavara ismert, és epilepszia esetén sem, a fényfelvillanások miatt. Arci kezeléseknél nagyon fontos, hogy a lézerfény, ill. a kezelés a herpeszvírust aktivizálhatja, ezért akinek korábban volt már ajakherpesze, annak a kezelés előtt és után is herpeszvírus elleni gyógyszert kell szednie.
A legtöbb arckezelés után néhány nap alatt elhalványuló bőrpír keletkezik, a lézer intenzitásától függően hámlással kísérve, ezt bele kell kalkulálni a "felépülési" időszakba. A lézeres szőrtelenítést követően a kezelt szőrszálak 2-3 héttel a kezelés után hullanak ki, a teljes terület szőrtelenítéséhez pedig általában 3-6 kezelés szükséges.

Minden, a legegyszerűbb lézerkezelés előtt is konzultáción kell megbeszélni a kezelési stratégiát, az időtartamát, és természetesen az anyagi vonzatát, nem lehet tehát rögtön az első viziten fejest ugrani a kezelésbe. Már csak azért sem, mert egy lelkiismeretes lézer felhasználó a kezelési terület egy félreeső pontján néhány "próbalövést" végez a tervezett beavatkozás előtt, megismerendő a páciens bőrének lézerre adott reakcióját, és csak akkor végzi el a beavatkozást, ha ezek a próbalövések 1-2 hét múlva semmilyen problémát nem okoztak.

Mi legyen a bőrgyógyászati házi patikában?

Mi legyen a bőrgyógyászati házi patikában?

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van otthon egy fiókban vagy dobozban elrejtve lázcsillapító, savlekötő, esetleg néhány maradék szem antibiotikum vagy éppen orrspray. Ez a jól bevált házi patika, és ha ez valóban jól felszerelt, akkor sürgős esetekben igencsak jól tud jönni. No de mi a helyzet a bőrgyógyászati készítményekkel, a mindenféle bőrbajokra használható, pardon, kenhető krémekkel, gyógyszerekkel? Sajnos a reklámok itt is megteszik a dolgukat, és sajnálattal tapasztalom, hogy majd' minden háztartásban van (most mindenki tegye a kezét a szívére): Neogranormon™ kenőcs, Fenistil™ gél, valamilyen körömvirág-krém, és Canesten™. Ezeken kívül sztenderd szokott lenni a kamillás- és az ecetes borogatás. A rossz hírem az, hogy kevés esettől eltekintve, a fenti kencéknek vannak sokkal jobb alternatívái. Nézzük, miből álljon a bőrgyógyászati házi patika, már ha szeretnénk ilyet. 
(Megjegyzem, a legtöbb itt felsorolt készítmény recept nélkül kapható, tehát nem kell orvossal felíratni. Azonban érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ha a kezelt tünet vagy betegség nem javul, elkerülendő a súlyosabb állapot kialakulását.)

  • Cremor aquosus (ejtsd: kremor akvózusz, magyarra fordítva vizes krém). Víz alapú, de paraffint is tartalmazó "alapkrém", felvitele után minimális zsíros érzetet hagy. Nagyon jó bőrpuhító, nyugtató krém: száraz bőrre, kiszáradásos ekcémára tökéletes, de testápolónak sem utolsó. Ha olyan krémet keresünk, ami abszolút nem hagy zsíros érzetet a bőrön, akkor az unguentum stearinit (ungventum sztearini) keressük, zsírosabb változata az unguentum hydrosum (ungventum hidrózum).
  • Unguentum hydrophilicum nonionicum (ejtsd: ungventum hidrofilikum nonionikum, általában mosakodókenőcsként ismert). Ahogy a neve is mutatja, szappanként/tusfürdőként lehet használni, tehát nedves bőrre felvinni, utána pedig lemosni. Nagyon jól hidratál, nyugtatja a bőrt (aktív bőrbetegségben, pl. pikkelysömör vagy atopiás ekcéma esetén ezzel javasoljuk a mosakodást, mivel nincs benne illatanyag és durva hatású detergens, azaz tisztítószer). Testápolóként, száraz bőrre ugyanolyan jól használható, illetve kiváltható vele annak a bizonyos kék flakonú német cégnek a tusolás közbeni vagy utáni testápolója is: zuhanyozzunk a jól megszokott tusfürdőnkkel, öblítsük le, majd a nedves bőrre vigyük fel a mosakodókenőcsöt, és ezt is öblítsük le.
  • Unguentum boraxatum (ejtsd: ungventum bórakszátum, bóraxos kenőcs). Bórvegyületet tartalmaz, ami egy enyhe antibakteriális és gomba elleni hatóanyag. A kenőcs vazelin alapú, tehát meglehetősen zsíros. Felületes gombás vagy bakteriális bőrfertőzések esetén alkalmazható, kimondottan jó hatású férfiak makkgyulladása esetén is. Csecsemőknek óvatosan adandó, ugyanis a bór nagy mennyiségben számukra mérgező lehet.
  • Unguentum ad vulnera (ejtsd: ungventum ad vulnera, sebkenőcs). Talán az egyik legjobb (és legolcsóbb) sebkenőcs. A benne lévő szalicilsav segíti a hámosodást, felületes sebekre, horzsolásokra tökéletes. Tipp: akár ezt, akár az előző bóraxos kenőcsöt a kiszáradt, kicserepesedett ajkakra is használhatjuk.
  • Alksebor kenőcs. Bőrtápláló A-vitamint, E-vitamint, bőrnyugtató panthenolt és fertőtlenítőt tartalmaz. Leggyakrabban enyhe fokú aknéban, rozáceában, illetve szeborreás ekcémában használható. Kissé zsíros, illetve a benne lévő A-vitamin irritáló hatású lehet, ha kimondottan gyulladt tünetekre kenik.
  • Betadine oldat, illetve szappan formában is kapható. Jód alapú fertőtlenítő, kisebb sérülésekre használható. A textíliákat barnára színezheti. Alternatívája a Neomagnol tabletta, ami klórt tartalmaz. Vízben kell feloldani, és ezzel lemosni, illetve borogatni a felülfertőzött tüneteket.
  • És nem utolsósorban Herpesin, illetve Telviran tabletta. Mindkettő vényköteles, herpesz elleni hatóanyagot (aciklovir) tartalmazó gyógyszer, az árukban van csak különbség. Akinek rendszeresen visszatérő ajak- vagy nemi szervi herpesze van, annak érdemes egy dobozzal tartani otthon: az első tünetek megjelenésekor mielőbb érdemes elkezdni szedni, és hatásosabb, mint az aciklovir helyileg, krém formában alkalmazott változata. Bármilyen orvos felírhatja.

 

5 tipp a profi otthoni (arc)bőrápoláshoz

5 tipp a profi otthoni (arc)bőrápoláshoz

Még mindig elcsodálkozom, hogy emberek milyen sokat panaszkodnak a saját bőrükről (nem szép, pattanásos, zsíros, érzékeny, kipirul, stb.), miközben gyakorlatilag semmit nem tesznek azért, hogy egy kis odafigyeléssel szó szerint jól érezzék magukat a bőrükben.

Pedig a feladat egyszerű - és a siker biztos, hiszen saját pácienseim is sikerrel alkalmazzák ezeket az egyszerű, de mégis sokat érő tanácsokat:

  1. Ismerd a saját (arc)bőrtípusod! Talán ezzel kezdődik minden. Azért fontos, mert ha nem a bőrünknek megfelelő textúrájú kozmetikumot választjuk, akkor egyrészt rossz érzés lesz a kozmetikumot használni (pl. zsíros bőrre zsíros kenőcsöt kenni), másrészt egy meglevő bőrproblémát tovább ronthatunk (pl. száraz bőrt szárító hatású vivőanyaggal kenjük). Alapvetően három bőrtípus van: száraz, zsíros és kombinált (T-vonalban - orr, homlok - zsíros, orcákon száraz). Honnan tudod, neked melyik van? Szappan- és alkoholmentes arclemosóval moss arcot, ne vigyél fel semmilyen kozmetikumot vagy sminket a bőrödre, és 2-3 óra múlva érezni fogod, milyen a bőröd (ha fénylik és zsíros jellegű, akkor egyértelműen zsíros, ha húzódik, esetleg durva tapintatú, akkor száraz; a kombinált pedig a kettő kombinációja, ahogy fent is írtam). Zsíros bőrre szárító hatású vivőanyagot használunk, mint a gél, az oldat, vagy esetleg az emulzió. Száraz bőrre zsírozó, hidratáló hatású anyag kell, ilyen a krém, a lotion vagy egy gazdag, olajos szérum. A kombinált bőrnél nehezebb a választás, itt ki kell tapasztalni, mit szeret a bőröd, vagy a megfelelő területre a megfelelő vivőanyagot viszed fel.
  2. Hatóanyag nélkül nincs hatás! Retinol, E-vitamin, hyaluronsav, antioxidánsok (zöldtea-kivonat, béta-glukán), niacin, réz-tripeptid. A leghatásosabb és mostanában legmenőbb hatóanyagok, amik nélkül meg sem érdemes venni egy kozmetikumot. Önmagában a vivőanyag és néhány gyógynövény-kivonat elég keveset ér! 
  3. Az irritáció a bőröd legnagyobb ellensége! Tudományosan bizonyított tény, hogy mind a fizikai (dörzsölés, nyomkodás), mind a kémiai (irritáló anyagok) irritáció gyulladást, pirosodást, faggyú-túltermelést okoz. Ezekre semmi szükséged, úgyhogy kerüld el őket! Hogyan? Gyengéd mozdulatokkal tisztítsd a bőröd (dörzsölést, fizikai hámlasztást, nyomkodást kerüld), illetve tedd tiltólistára a leggyakoribb kémiai irritáló anyagokat: ezek a parfümök (illatanyagok, fragrance néven is ismertek), a denaturált vagy "sima" alkohol, és sok növényi kivonat. Emellett zsíros bőrre az intenzíven tisztító hatású natrium-lauryl-sulfate (vagy sodium-lauryl-sulfate, SLS) összetevő sem ajánlott, mert minél több faggyút távolítasz el a bőrödről, annál inkább azt hiszi, hogy több utánpótlás kell, és meg is termeli azt.
  4. Hámlassz és óvakodj a naptól! Alig van ember, aki hámlasztó hatású kozmetikumot használ. Nem a kozmetikai vagy esztétikai hámlasztó kezelésekre kell gondolni, amik valóban hatásosak, de utána napokig hámlik tőle látványosan az arcod: alacsony (2-5%) koncentrációban a szalicilsav és a gyümölcsavak (alfa-hydroxi acids, AHA) minden nap használva folyamatosan megújítják a bőr hámrétegét, anélkül, hogy használatuk kellemetlen vagy rossz értelemben látványos lenne. Az UV-sugaraktól pedig sajnos óvakodni kell, mert ezek ágyaznak meg a későbbi ráncoknak és fénykárosodott bőrnek. Főleg nyáron nagyon fontos, hogy az utolsó nappali termék, amit felviszel az arcodra, mindig tartalmazzon fényvédőt!
  5. Felejtsd el a tégelyt! Elgondolkodtál már azon, hányszor nyitsz ki egy krémes tégelyt és nyúlsz bele, amíg el nem fogy a tartalma?! Ezzel egyrészt oxigénnel kerülnek kapcsolatba olyan hatóanyagok, amik eléggé érzékenyek a külvilág behatásaira, vagy egyenesen antioxidánsok (tehát az oxigén közömbösíti őket). Másrészt a nyúlkálással rengeteg kórokozót viszünk be a termékbe, amiket azután a bőrünkre kenünk, vagy amik lebontják a krém alkotórészeit. Éppen ezért mondj nemet a tégelyes termékekre, és csak pumpás, levegővel nem érintkező csomagolásban vásárolj kozmetikumot.

(forrás: Paula Begoun: The best skin of your life starts here. Beginning Press, 2015.)

Miért van agyag a samponban és az arclemosóban?

Miért van agyag a samponban és az arclemosóban?

Egyre több reklámban látni, hogy különféle kozmetikumok összetevői közül az agyagot emelik ki. De miért tennének egy szürkésbarna, tocsogós közetfajtát bőr- vagy hajápolási termékekbe, amikről biztos nem a föld és a sár jut eszünkbe? Ennek jártam utána, mert bevallom, én sem tudtam a választ.

Kezdjük az alapoknál: mi egyáltalán az agyag? A Wikipédia szerint: "Az agyag igen elterjedt kőzetféleség, finomszemcsés összetevőkből áll. Azokat az üledékes kőzeteket sorolják ide, melyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t." Tehát az agyagszemcsék a homokénál is kisebbek, szárazon jellegzetesen por formájú, nedvességet felvéve pedig ragacsossá, formálhatóvá válik, túl sok víz hozzáadásakor azonban feloldódik és lebegő üledékké alakul. Elektronmikroszkópos felvételen jól látható, hogy apró, viszonylag éles szegélyű lemezkékből áll, ennek még a későbbiekben sok jelentősége lesz. Alapvetően mindenkinek a szürke agyag jut az eszébe, de létezik sárga, vörös, vagy zöld agyag is - attól függően, hogy milyen más elemeket, általában vasat, ként vagy rezet, tartalmaz.

Ennyit a kémiáról és a földrajzról. Írásos feljegyzések alapján az agyagot már az ókori egyiptomiak és görögök is használták, főleg a bőrre kenve, tisztálkodásra és gyulladáscsökkentésre. Ki más is lenne az első agyag-használó ókori celeb, mint maga Kleopátra. A XX. század derekán tudományosan is bizonyították, hogy az agyag rendkívül jó nedvszívó-képességű, kémiailag semleges (tehát remek kozmetikai alapanyag, amiben sok minden el lehet keverni), nem mérgező, és megfelelő mennyiségű folyadék hozzáadásával a tapintása is kellemes, lágy érzetet kelt. A '90-es években kísérletekkel is igazolták, hogy az agyag rengeteg mindent "magába tud szívni", legyen az a bőrön termelődő felesleges faggyú vagy sebváladék, illetve a sok kis apró lemezke által biztosított hatalmas felszínről párolgó víz hőt von el a környezetéből, azaz hűsít. Szintén a kis, éles szélű mikroszkópikus lemezkék dörzspapírként hámlasztják le a bőrről az elhalt hámsejteket és távolítják el a szennyeződéseket.

A fentieken kívül azonban meglehetősen kevés olyan tudományos forrást találtam, ahol az agyagot mint kozmetikai összetevőt, vagy annak bőrre gyakorolt hatásait vizsgálták volna. Csupán két, ezzel kapcsolatos kísérletre bukkantam: patkányok bőrén alkalmazva az agyag néhány százalékkal növelte a bőrben képződő kollagén mennyiségét - sajnos magyarázatot erre nem adtak, illetve a bőrre felvitt agyag növelte az adott bőrterület hőmérsékletét és véráramlását. Sajnos ezeken kívül csupán jól hangzó, szenzáció-hajhász és a marketinget megkönnyítő tulajdonságokat olvasni az agyagról, ezek közül az egyik, hogy természetes eredetű (a körömvirág is az, mégis tud ekcémát okozni), a másik, hogy "megköti a bőrben levő toxikus anyagokat" (ezt a feladatot pedig a májunk látja el, nem a kozmetikumok).

Egy szó, mint száz: hogy az arclemosókban miért lehet agyag, az a fentiek alapján talán egyértelmű. De hogy samponokban, a tisztító hatáson kívül, miért van, az továbbra is rejtély marad. Ha valaki esetleg tudja a választ, ne tartsa magában és ossza meg velem!

(felhasznált irodalom: https://en.wikipedia.org/wiki/Medicinal_clay)

Milyen a jó bőrgyógyász?

Milyen a jó bőrgyógyász?

Mindig is kíváncsi voltam arra, hogy az emberek szerint mitől jó egy bőrgyógyász. Gyakran hallani a szakterületemmel kapcsolatos közhelyeket: "csak felírja vagy ezt vagy azt a krémet", "meg sem vizsgált, csak rám nézett, amikor még az ajtóban álltam", satöbbi. Tudni akartam, hogyan lehetne rácáfolni ezekre az állításokra, és mit várnak el a páciensek egy (jó) bőrgyógyásztól.

Egy teljesen átlagos, járóbeteg-rendelésen eltöltött napon megkérdeztem aznap mindegyik, általam vizsgált pácienst, hogy szerinte milyen a jó bőrgyógyász. Tizenhat betegtől kaptam választ, ami statisztikailag nem nagy szám, ám privát felmérésem végére meglehetősen meglepődtem. A válaszok alább láthatóak, gyakoriság szerinti sorrendben.

És hogy min lepődtem meg? Mivel munkám eredménye jó esetben szemmel látható, olyan válaszokat vártam volna, hogy "eltünteti a bőrtüneteimet", "meggyógyít", vagy "olyan lesz a bőröm, mint korábban". De nem. Egy válasz sem vonatkozott szigorúan véve a szemmel látható eredményre, sokkal inkább az orvos személyére, vagy az orvos-beteg kapcsolatra. Sőt, az első három válasz a betegek majdnem kétharmadától származik, úgy, hogy egyszerre több tulajdonságot is említettek, tehát ezek kiemelten fontos elvárásoknak tűnnek, amikor bőrgyógyászati ellátást vesznek igénybe. Mindenképpen tanulságos, ugyanakkor - legalábbis általam - nem várt válaszok.

Meg kell jegyeznem, hogy a felmérést valóban beteg, bőrtünetek miatt jelentkező páciensek között végeztem - tehát nem esztétikai bőrgyógyászati kliensekkel, akik amúgy egészségesen kérnek valamilyen, őket "szebbé" tevő kezelést. Izgalmas lesz ugyanezt a felmérést az ő körükben is elvégezni. 

Gargalizálj gonorrhoea ellen

Gargalizálj gonorrhoea ellen

Ki gondolta volna, hogy a jellegzetesen zöldeskék színű, Joseph Lister angol sebészről elnevezett szájvíz nem csak a szájápolásban nyújthat segítséget!? Egy kolléganőm hívta fel rá a figyelmem, hogy decemberben számos hírportál foglalkozott a témával, miszerint ez a bizonyos szájvíz egy klinikai vizsgálat alapján alkalmas lehet a torokban levő, garatgyulladást okozó, úgynevezett pharyngeális gonorrhoea kezelésére és megelőzésére is.

Persze lehetne legyinteni, hogy a bulvármédia megint talált magának egy szenzációhajhász témát, pedig most ennél sokkal többről van szó: a szóban forgó vizsgálatot egy neves orvosi folyóirat, a Sexually Transmitted Infections publikálta, a kísérlet körülményei pedig megfeleltek egy általános klinikai vizsgálaténak. Határozottan állítják, hogy a gyártó cég nem finanszírozta a vizsgálatot. Ötvennyolc, gonorrhoeás torokgyulladással diagnosztizált férfit osztottak két csoportba fele-fele arányban: az egyik csoport szájvízzel, a másik pedig sóoldattal öblögetett, majd ezután mintát vettek a torkukból. A szájvizes csoport tagjainak 48%-ának torkából eltűnt a baktérium, míg a sóoldat csak 16%-ban volt hatásos. Látható, hogy a hatás közel sem 100%-os, tehát nem kell az orvos helyett a drogériába rohanni, ha baj van, mindenesetre ígéretes, hogy egy viszonylag egyszerű módszerrel lehetne kezelni egy olyan fertőzést, aminek a kórokozója lassan minden elérhető antibiotikumra rezisztenssé válik.

A fenti vizsgálaton felbuzdulva elindítottak egy következőt, amely jelenleg is folyamatban van: 500 fő részvételével vizsgálják a szájvíz gyógyító hatását, illetve felmerült, hogy ez a tripperes garatgyulladás megelőzésére is hatásos lehet. Elvégre, ami a torokban van, az orális szexszel máshová is kerülhet, tehát sok esetben nem csak a szájvizet használó lenne védve.

(forrás: https://www.medscape.com/viewarticle/873506)

Mindent a mikrotűs kezelésekről

Mindent a mikrotűs kezelésekről

Dermaroller, dermapen, rádiófrekvenciás mikrotűs kezelés - sokat, sokan és sokszor halljuk ezeket a fogalmakat manapság, ha szépségápolásról van szó, tapasztalataim szerint azonban a laikusok vagy épp hasonló kezelésre készülő kliensek gyakran megfelelő szakértelemmel nem rendelkező (szak)emberek olykor sallangos, többnyire marketing célú ismertetése vagy véleménye alapján gondolják, hogy ez a kezelés hatásos/nem hatásos, neki való/nem neki való. Ebben szeretnék egy kicsit rendet tenni és a tudomány oldaláról is megvilágítani, amit meg lehet.

Régóta ismert tény, hogy a bőr sérülése beindítja a sebgyógyulás folyamatát, amely során a kellemetlen, gyulladásos fázist követően megkezdődik az eredeti állapot helyreállítása: ezt a sejtek felgyorsult osztódása, illetve az általuk termelt anyagok, legyen az kollagén, növekedési faktorok vagy hyaluronsav, segítik elő. A '90-es években plasztikai sebészek és bőrgyógyászok vették észre, hogy ezen jótékony folyamatok korábbi műtéti hegek megjelenését javították, amennyiben - véletlenül vagy mesterségesen - megsértették ezeket a hegeket. Ezt követően már csak néhány lépés volt, hogy elsőként akne okozta hegeket a bőr mesterséges "megsértésével", azaz a sebgyógyulási folyamatok beindításával, megpróbáljanak eltüntetni. Az ígéretes eredményeket látva pedig ma már nem csak hegkezelésre, hanem az egyébként egészséges bőr struktúrájának javítására, rejuvenációs, azaz fiatalító céllal, alkalmazzák ezt a "kontrollált sebgyógyulási" folyamatot. Az akne és műtéti hegek kezelésén, és bőrfiatalításon kívül sikeresen lehet alkalmazni a gyakorlatban melasma, foltos hajhullás, időnként rosacea kezelésében is.

forrás: https://www.mdneedlepen.com/micro-needle-pen-vs-derma-roller/

forrás: https://www.mdneedlepen.com/micro-needle-pen-vs-derma-roller/

Legyen szó bármilyen eszközről, a beavatkozás során egy hosszát és átmérőjét tekintve milliméteres nagyságrendben levő tűt (vagy tűket) szúrnak a bőrbe, ez gyakorlatilag a bőr mesterséges megsebzése. A szúrás mélységét vagy kézzel, a bőrre nyomás erejével szabályozzák, vagy modernebb eszközökkel ez automatikusan történik. A legelterjedtebb mikrotűs eszköz a dermaroller, aminek egy nyélhez rögzített forgó hengerén sok-sok apró tű ül sorban, ezt kell a bőrön végiggörgetni. Hátránya, hogy az általa okozott hatások és mellékhatások nagyban függnek a használó kézügyességétől, illetve a bőrbe éppen begördülő, illetve az onnan kigördülő tűk nem vékony, függőleges, hanem nagyobb, ferde sebeket ejtenek. A dermapen valóban egy vastag tollhoz hasonlít, amelynek a végéből automatikusan, egyszerre jön ki, majd húzódik vissza négyzetes elrendeződésben mikrotűk sokasága. Ezekkel az eszközökkel többnyire kozmetikákban találkozhatunk, azonban a rádiófrekvenciás mikrotűs eszközök, illetve kezelések csak orvosi felügyelettel érhetőek el. Miért rádiófrekvenciás? Mert egy dermapenhez hasonló eszközzel a bőrbe engedett tűk a csúcsukon hőt termelnek, ezáltal a mechanikus sebzés mellett az irha sejtjeit kisfokú (kb. 60°C-os) hőhatás éri, ami vizsgálatok szerint fokozza a kötőszöveti rostok és növekedési faktorok termelődését. A tűk szára szigetelt, tehát a hámot és a bőr felszínét "nem sütik meg".

A kezelések hatékonysága nem kérdéses! Egy vizsgálatban (Aust és mtsai., 2008.) a kezelt bőrterületek szövettani vizsgálatával igazolták, hogy négy mikrotűs kezelést követően 6 hónappal a bőrben a kollagén- és elasztikus rostok aránya a négyszeresére nőtt. A kezeléseket követően pedig általában kihasználjuk, hogy az érintett bőr gyakorlatilag tele van igen apró sebekkel, melyeken keresztül különböző hatóanyagokat tudunk célzottan az irhába juttatni, legyen az hyaluronsav a megfelelő hidratáltságért, retinol a bőr öregedése ellen, vagy antioxidáns hatású c-vitamin. Nagy előnye a mikrotűs kezeléseknek, hogy nincs "down-time", azaz lábadozási idő: egy rádiófrekvenciás mikrotűs beavatkozás után az okozott bőrpír és kisfokú vizenyő 1-2 óra alatt elmúlik, szemben egy középmély peelinget követő 4-5 napos hámlással. Természetesen vannak olyan állapotok, amikor tilos mikrotűs kezelést végezni: ha a kliensnek véralvadási zavara van vagy véralvadás-gátlót szed, aktív herpesz fertőzés, aktív akne betegség, illetve krónikus, arcot érintő bőrbetegség (pl. atopiás dermatitisz, pszoriázis) esetén.

Ha az arcbőr szerkezetének javításáról, az igen finom ráncok csökkentéséről, aknés hegek vagy napfény-károsodás jeleinek mérsékléséről van szó, akkor az egyébként igen hatásos, de több napig tartó hámlást okozó peelingek mellett a mikrotűs kezelések valódi alternatívát jelentenek. Megbízható, tapasztalt szakember kezében a dermaroller és dermapen nem jelent veszélyforrást, azonban az elérhető hatás fokozásához válasszunk rádiófrekvenciás mikrotűs kezelést.

(felhasznált irodalom: http://journals.lww.com/plasreconsurg/Abstract/2008/04000/Percutaneous_Collagen_Induction_Therapy__An.46.aspx)