Sokan pusztán kozmetikai problémának tekintik, és már megszokták, hogy arcbőrük érzékeny, kipirul - épp ezért nem is fordulnak orvoshoz. Pedig a rozácea, avagy a "kelták betegsége" szakmai értelemben egy bőrbetegség, pontosabban egy hajlam, amit sajnos véglegesen gyógyítani nem lehet, viszont a megfelelő odafigyeléssel és orvosi-kozmetikai kezeléssel gyönyörűen karban lehet tartani.

A kelták betegsége, hiszen főként az I-II-es bőrtípusú (tehát világos hajú és -szemű, fehér bőrű) emberek arcán jelentkezik, először általában fiatal felnőttkorban. Nők gyakrabban érintettek, mint férfiak, és általában a nők gyakoribb kozmetikum-használata miatt náluk lehetnek kifejezettebbek és ezért zavaróbbak a tünetek. Típusosan az arcbőr érintett, ezen belül is meghatározott régiók (orcák, homlok, orr), ritkábban a szemek (kötőhártya, szaruhártya). A betegség pontos oka nem ismert (hiszen akkor tudnánk gyógyítani): tudományos vizsgálatok alapján genetikai hajlam, az arcbőr ereinek és beidegzésének, illetve a bőr immunrendszerének zavara az, amelyek összjátékaként az arcbőr egyébként nem káros, hétköznapi behatásokra is bőrpír, duzzanat és gyulladás keletkezik. Ezek a rozácea korai stádiumában még maguktól elmúlhatnak néhány óra alatt, azonban ahogy a rozáceás páciens betegsége "tovább menetel", a bőrtünetek egyre inkább állandóvá válnak.

A rozácea összes tünete: balra fent a kezdeti stádium, jobbra fent a kötőszövetesen átépült bőr, mint utolsó stádium

A rozácea összes tünete: balra fent a kezdeti stádium, jobbra fent a kötőszövetesen átépült bőr, mint utolsó stádium

A betegség kezdetekor főleg az orcán és a homlokon láthatóak apró, kitágult erek, esetleg halvány bőrpír. A következő stádiumokban a fentiek mellett gyulladt csomók, vizenyő, és akár pattanás-szerű tünetek is kialakulhatnak, végül a bőr kötőszövetesen átépül, megvastagodik, egyenetlenné válik. Ismerjük az okuláris, azaz szemészeti rozáceát, ahol - akár bőrtünetek nélkül is - a kötőhártya, rosszabb esetben a szaruhártya gyulladását látjuk, a szemben érzett idegentest-érzéssel, akár látásromlással is. A rozáceával kapcsolatos két fő probléma, hogy nem vesszük figyelembe a páciens panaszait az arcbőrön tapasztalt érzékenységről és égő érzésről, illetve gyakran keverik össze az akne betegséggel, holott a két állapot kezelése nagyban különbözik! Egyébként a rozácea tipikusan blikkdiagnózis, a gyakorló bőrgyógyász ránézésre felimeri a tüneteket, habár valóban sokmindenre hasonlíthat.

És ha már a kezelésnél tartunk: személy szerint a legfontosabbnak tartom, és minden páciensemet buzdítom egy "betegség-napló" vezetésére. Mivel a tüneteket általában külső, nehezebben vagy könnyebben kiküszöbölhető ingerek (pl. hirtelen hőmérséklet-változás, UV-sugárzás, alkohol-fogyasztás, fűszeres vagy forró ételek, nem megfelelő kozmetikum, stressz) lobbantják fel, ezért célszerű a bőrtünetek romlásakor átgondolni és lejegyzetelni, hogy a megelőző 1-2 órában mi történt velünk. Így könnyen azonosíthatóvá válnak azok a faktorok, amelyeket elkerülve sokat tehetünk a tünetek megelőzéséért. Ezen kívül a kezelés első és második lépcsője a megfelelő, nem irritáló kozmetikumok, illetve helyileg alkalmazott gyógyszerformák (oldatok, krémek, emulziók) kiválasztása és alkalmazása. Súlyosabb esetben, illetve szemészeti tünetekkel szükség van szájon át szedett, szisztémás kezelésre, a legsúlyosabb stádiumban pedig már csak sebészeti korrekciós beavatkozással érhető el javulás. A gyógyszeres kezeléseken kívül elérhetőek szintén hatásos kozmetológiai kezelések is, ilyen például a villanófény (IPL) kezelés vagy a lézeres kezelések, ezek főleg a betegség kezdeti szakaszaiban hatásosak.

Ne nyugodjunk tehát bele, hogy arcbőrünk érzékeny, ég, húzódik, és időnként bőrpír és gyulladás jelentkezik rajta: a megfelelő szakmai segítséggel legtöbbször van megoldás a problémákra.