Nem kezdhetünk el úgy beszélni bőrápolásról, hogy nem ismerjük a kozmetikai termékek összetevőit. Talán egy-egy unalmas tusolás alkalmával észrevesszük, hogy a tusfürdő flakonján van egy apróbetűs lista, tele idegen szavakkal, de mindenki tegye a szívére a kezét és kérdezze meg magától: mikor olvasta el utoljára kedvenc ránctalanító krémjének az összetevőit, mielőtt azt az arcára kente? Nem szoktuk. Mert egyrészt megszokásból vásárolunk, és ez a kozmetikai termékekre különösen igaz, másrészt pedig szubjektív információkra alapozva döntünk, amikor bőrápolási termékekről van szó, legyen az reklám, vagy a legjobb barátunk véleménye. Pedig kozmetikumot használni úgy, hogy nem ismerjük az összetételét, nagyjából olyan, mint az orosz rulett.

A kozmetikumok összetevőinek listája, szaknyelven az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) lista egy több tízezer kémiai anyagot tartalmazó gyűjtemény, amely angol, vagy latin nyelven tartalmazza az összes elemet és vegyületet, amit egy kozmetikumban fel lehet használni. Mindez szigorú szabályozás alatt áll, az EU-ban a 2000-es évek eleje óta kötelezően feltüntetendő minden termék összetevője (a legtöbbször a flakon/tégely/üveg hátoldalán, de vigyázzunk, egyes termékek esetében ez a lista a karton csomagolásra kerül, amit kibontáskor eldobunk). Miért jó az INCI? Mert egységes. A világon bárhol forgalmazott készítményt ugyanolyan elnevezésű összetevőkből állítanak elő. Ez ad lehetőséget az objektivitásra is, hiszen a gyártó cégek kötelesek feltüntetni portékáik tartalmát. Egy termék INCI listáján az összetevők mennyiségüknek megfelelően követik egymást sorban, azzal kezdve a sort, amiból a legtöbb van a készítményben (ez majdnem minden esetben a víz/aqua). 1%-os koncentráció alatt az összetevőknek nem kell mennyiségi sorrendben lennie. Általánosságban elmondható, hogy egy termék összetételét alapvetően meghatározza, hogy mi áll az INCI listája első 6-7 helyén. Természetesen vannak hatóanyagok, amelyekből minimális mennyiség is elegendő a kívánt hatás eléréséhez, ezeket a későbbiekben meg fogjuk ismerni. Néhány rendhagyóan feltüntetett összetevő:

  • a színezékeket a CI (colour index) és egy számkód jelöli (pl. CI4660)
  • az illatanyagokat Fragrance, vagy Parfum néven tüntetik fel
  • egyes új receptúrák szabadalmának védelme érdekében kérhetik az új hatóanyag "maszkolását", ez egy hét karakterből álló kód (pl. DNB7844)

Elsőre biztos bonyolultnak tűnhet, akár a kérdést is felteheti magának: minek ezzel foglalkozni? Nos, úgy gondolom, sokkal több előnye van, mint hátránya, és érdemes ezt a csekély időt és energiát belefektetni, hiszen egy olyan kemikáliákból előállított keveréket viszünk fel a bőrünkre, amitől azt várjuk, hogy széppé tegyen. Ha megszokjuk, hogy utánanézünk nap mint nap használt bőrápoló termékeink összetételének, nagyon hamar rááll a szemünk a különböző elnevezésekre, és egy-két hét után a legtöbb összetevő ismerősnek fog csengeni. Bátran ajánlom kezdésnek a www.kremmania.hu magyar nyelvű oldalt, ahol van egy külön INCI összetevő-lista, amolyan szótár formájában, de márkanév alapján is tudunk keresni, így az adott termék összetétele is látható. Kezdje apránként, keresse meg először nappali arckrémjének, majd kedvenc testápolójának összetevőit, olvassa el, mit lehet tudni egy-egy kémiai anyagról, miért van benne az adott termékben (a honlapon ez is megtalálható). Ahogy egyre többet tud meg a (ható)anyagokról, remélhetően részben blogbejegyzéseim segítségével, annál inkább személyre szabott és hatékony bőrápolási rutint tudhat a magáénak.