Túl vagyunk az idei nyár első hőhullámán. Sajnos a strandokon sok leégett bőrű embert láttam ezen a hétvégén is, de ezúttal nem a csapból is folyó UV-sugárzás vs. bőrrák témakört szeretném tovább boncolgatni, hanem néhány bőrgyógyászati problémára felhívni a figyelmet, amikkel a legtöbbször nyáron találkozunk, a napsütés (és az UV-sugárzás) elengedhetetlen a kialakulásukhoz, és csak nagyon kevesen ismerik (fel) őket.

Majd' minden beteg megkérdezi nyáron, hogy az ő bőrbetegségével lehet-e napra menni. A válasz a legtöbbször az, hogy igen - valójában kevés olyan bőrbetegség van, ahol a direkt napfény kifejezetten káros. Azon túl, hogy a bőrünket ért UV-sugárzástól lebarnulunk (vagy leégünk), ez nagyon sok más folyamatot is beindít a kültakarónkban: az immunsejtek egy része, amelyek a bőrünkben "laknak", az UV sugarak hatására elhagyják a bőr felszíni rétegeit, és mélyebbre vándorolnak, olykor teljesen elhagyják a bőrt. Ez azokban a bőrbetegségekben áldásos hatású, amelyek kialakulásában és fenntartásában ezek az immunsejtek szerepet játszanak. Ilyen például a pikkelysömör, vagy a legtöbb ekzema-fajta. Következzen viszont most néhány olyan kórkép, ahol a napsugárzás indítja be a kóros folyamatokat, és az ellenségünkké válik.

Óriás medvetalp

Óriás medvetalp

Az első és legfontosabb a phytophotodermatitis. Phyto- mint növény, photo- mint fény, és dermatitis mint ekzéma. Tehát növények plusz fény okozta ekzéma. Létezik néhány növény, amelyek nedvei olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek a bőrünkre kerülve, majd UV-sugárzással találkozva immunológiai folyamatot indítanak el. A legtöbbször a növény szára, vagy virága a veszélyes, illetve ha ezek a részei megsérülnek, és a nedvek a bőrünkre kerülnek. A konyhakertünkben ilyen növény a petrezselyem, a pasztinák, és a zeller. A medvetalppal kirándulások alkalmával találkozhatunk, bár egyre gyakrabban városban is előfordul. A citrusfélék pedig azért veszélyesek, mert bár velük növény formájában ritkán kerülünk szembe, de például parfümökben, vagy kozmetikumokban gyakran előfordulnak, és a reggel a nyakunkra fújt parfüm helyén estére egy vörös, ekcémás folt keletkezhet. Jellemző ezekre a tünetekre, hogy vörösek, égnek-viszketnek, időnként fel is hólyagosodhatnak, és 48-72 óra múlva maguktól elmúlnak.

Jól látható, ahogy a növény hosszú szárának megfelelően alakultak ki a vonalas (és ez esetben hólyagos) bőrtünetek.

Jól látható, ahogy a növény hosszú szárának megfelelően alakultak ki a vonalas (és ez esetben hólyagos) bőrtünetek.

Hasonlóan a növényekhez, van néhány gyógyszer-hatóanyag, amelyek szintén fényérzékenységet okoznak. Talán a legelterjedtebbek a fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő krémekben, gélekben levő nem-szteroid gyulladáscsökkentők: a bőrre kenve, majd a napra kifeküdve súlyos hólyagos bőrtüneteket provokálhatnak. Hasonlóan vigyázni kell néhány szájon át szedett gyógyszer esetében is, mert a tetraciklin hatóanyagú antibiotikumok, a retinol-származékok (helyi készítményekben is előfordulhat), az amiodaron, és az úgynevezett "szulfa"-vegyületek szájon át szedve fényérzékennyé teszik a bőrt.