Egyre több páciensem (és ismerősöm) fordul hozzám és panaszkodik kézszárazságról. Ami nem véletlen, hiszen a téli időszak nem a száraz bőr legjobb barátja: ilyenkor a levegő relatív páratartalma csökken, ezáltal szárazabb lesz, amihez a belső terek fűtése is hozzájárul. Ezt tovább tudja rontani a gyakori kézmosás vagy mosogatás is, és a rendszeres kézápolás hiányában már kész is a baj: a kéz bőre kiszárad, sprőddé válik, akár be is repedezhet és vérezhet.

Ilyenkor mondják sokan, hogy "dehát én használok kézkrémet...". Nos, sajnos a piacon levő divatos kézkrémek és testápolók sokkal többet adnak a csinos csomagolásra, a finom illatra és magának a krémnek a selymes, lehetőleg zsíros érzetet nem hátrahagyó textúrájára, mint a valódi hidratálásra és bőrnyugtatásra. Sőt, ha valaki elolvassa ezeknek a termékeknek az összetevő (INCI-) listáját, meglepően kevés valóban hidratáló hatású anyagot talál bennük - az állagjavítók, illatanyagok és selymes tapintást biztosító szilikon-származékok javára.

Mint oly' sokszor, most is érdemes visszanyúlni az általában jól beváló gyógyszertári készítményekhez (amelyeket egyébként a Magyar Gyógyszerkönyv is tartalmaz, tehát említésük nem bizonyul reklámnak :) ). Meglehet, hogy ezeknek a krémeknek "gyógyszertár-szaguk" van, és a csomagolásuk sem idéz csillogó tubusokat a drogériákból, viszont igazán hatásos eredményt lehet velük elérni, ha a bőr hidratálásáról van szó. Sőt, egy tapasztalt (és a gyógyszertári, helyi kezelésre alkalmazható készítményeket jól ismerő) bőrgyógyász személyre is tudja szabni a patikai kozmetikumot, hiszen minden készítmény más-más arányban tartalmaz zsírokat, elegyítő anyagokat és bőrpuhító vegyületeket. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy kevésbé száraz bőrre a cremor aquosus (kremor akvózusz, "vizes krém"), kifejezetten száraz és berepedezett bőrre pedig a zsírosabb unguentum leniens (ungventum leniensz, "puhító kenőcs") jó választás lehet - ezekből a készítményekből 1-1 adag recept nélkül is megvásárolható.

A megfelelő kézkrém megtalálása azonban gyakran nem elég, a bőrszárazságot fokozó tevékenységeket is át kell gondolni, szükség szerint módosítani (vagy kiiktatni). Ilyen pl. a túl gyakori szappanos kézmosás (a szappan a szintén gyógyszertári "mosakodókenőccsel" remekül helyettesíthető), a forró vizes fürdés vagy mosakodás (minél melegebb a víz, annál inkább szárítja a bőrt), a manapság divatos, hordozható alkoholos kézfertőtlenítők használata (a bennük lévő alkohol rendkívül szárító hatású), a gyakori és gumikesztyű nélküli mosogatás, és a szabadban a kesztyű viselésének mellőzése (ami megvédi kezeinket a hideg és száraz levegő direkt hatásától). 

És a végére egy bennfentes tipp: a már fent említett mosakodókenőcs tökéletesen helyettesítheti a zuhanyzás utáni testápolókat. A krémet a nedves bőrre felkenve, majd leöblítve pontosan ugyanazt a hatást lehet elérni, és máris sokat tettünk a száraz bőr ellen.