Amitől rettegnek a betegek: izotretinoin (Roaccutan™)

Vigyázat, tévhit-oszlatás következik! Egyes bőrgyógyászati gyógyszereket olyan mértékű, ámde indokolatlan, páni félelem övez, hogy nemritkán magam is meglepődöm rajta. Biztonságos, igazoltan hatékony, több éve (vagy inkább évtizede) alkalmazott hatóanyagokról van szó, amikről azonban olyan rémhírek keringenek a laikusok között (és nem mellesleg az interneten), hogy azok adott esetben a gyógyítás útjába is állhatnak. A sort azzal a gyógyszerrel kezdem, amire a legtöbb betegem azt mondja: “Doktor úr, bármit kipróbálok, NA DE EZT MÁR NEM!” (Figyelem! Minden, a posztban hivatkozott adat megtalálható az írás végén feltüntetett szakirodalmi cikkekben.)

Aktív aknés tünetek és hegek a mellkason (forrás: dermnetnz.org)

Aktív aknés tünetek és hegek a mellkason (forrás: dermnetnz.org)

Mi az izotretinoin?

Az izotretinoin nevű hatóanyagról van szó, amit a legtöbben Roaccutan™, Inerta™, Sotret™ vagy Aknenormin™ nevű gyógyszerként ismernek. Első és legfontosabb felhasználási területe az akne kezelése. Az európai szakmai irányelv már a középsúlyos akne-betegség kezelésére is javasolja, az USA szakemberei pedig akkor, ha valakinek súlyos, vagy középsúlyos, de egyéb kezelésre nem reagáló, vagy hegesedést okozó pattanásossága van. Röviden összefoglalva az izotretinoin egy A-vitamin-származék (tehát nem hormon, mint ahogy azt sokan gondolják!), aminek gyulladáscsökkentő és faggyútermelés-mérséklő hatása van - úgy is lehet mondani, hogy “megtanítja a bőr sejtjeinek, hogyan kell megfelelően működni”. Az izotretinoin kezelés amúgy rendkívül hatékony, a betegek 89%-ánál értek el vele hosszan tartó javulást.

Mellékhatások és félelmek

Áttérve a mellékhatásokra, és az azok okozta félelemre: minden gyógyszernek van mellékhatása. Nézzük meg például, a magyar gyógyszer-adatbázisban milyen mellékhatásokat tüntetnek fel az Algopyrin™ esetében, amit a legtöbb ember tényleg úgy szed, mint a cukrot: akut veseelégtelenség, agranulocitózis és páncitopénia (a fehér- és vörösvérsejtek számának csökkenése), anafilaxiás sokk, vérnyomás-esés, gyomorvérzés.
Az izotretinoinnak is vannak mellékhatásai: egy vizsgálatban 3500, izotretinoint szedő beteget követtek 5 éven keresztül. Közöttük a három leggyakoribb mellékhatás (zárójelben az érintett betegek százaléka) az ajakszárazság (100%), a bőrszárazság (95%), és az arcbőr kipirulása (66%) volt, de a többi, viszonylag gyakori (a betegek >30%-át érintő) mellékhatás sem volt súlyos (orrvérzés, ajakgyulladás, izomfájdalom). A három, laikusok által leginkább rettegett mellékhatás, nevezetesen a hangulatingadozás, a vérzsír-, illetve a májenzim-értékek növekedése rendre csupán a betegek 7%, 3% és 2%-ánál következett be. Ezekről a mellékhatásokról pedig tudott, hogy a gyógyszer elhagyásával megszűnnek, tehát nem okoznak maradandó károsodást. Egy másik vizsgálatban szintén az izotretinoin okozta laboreltéréseket vizsgálták, és arra jutottak, hogy ezek súlyossága, ha bekövetkeznek, az esetek elsöprő többségében enyhe.

Az én véleményem

A személyes és szakmai véleményem az, hogy az izotretinoin egy rendkívül értékes gyógyszer egy olyan betegség kezelésében, ami a megfelelő terápia hiányában (a hegesedés, ill. a pattanásos tünetek miatt) nagyon kifejezett életminőség-csökkenést és szégyenérzetet tud okozni. Azt gondolom, hogy indokolatlanul félünk tőle, illetve ésszel használva, a megfelelő laborvizsgálatok elvégzésével és időzítésével, nem szokott gond lenni az alkalmazásával. És annak a pattanásos betegnek, aki belevág ebbe a kezelésbe, valóban megváltozik az élete, és megszabadul a bőrtüneteitől.

Folytatása következik a rémséges szteroidokkal… (“Doktor úr, azt úgysem kenem magamra!”)

Felhasznált irodalom: