Ha a címben szereplő bélyeget kapja meg egy páciens egy nemigyógyászati ellátóhelyen, akkor komolyan azt gondolom, hogy nagy a baj a magyar STD-ellátás háza táján. Csak egy kicsivel több kurázsi és empátia kellene, hogy végre elrugaszkodjunk az óvszer-monogámia-önmegtartóztatás ortodox szentháromságától.

A 20-as évei elején járó, aggodalommal és félelemmel teli páciensem mesélte szemlesütve a történetet. Frissen diagnosztizálták egy szexuális úton terjedő fertőzéssel, majd az állami ellátóhelyen a nővér - gondolom, kvázi anyai jótanácsként, bár eléggé mellélőtt vele - azt találta mondani, hogy nahát, szégyellje magát, hogy ennyire felelőtlen volt!". Magyarország, Európai Unió, 2018. Isten hozta minálunk. 

Nemi gyógyászként mindig is mertem remélni, hogy a hazai, egyébként is rendkívül konzervatív, irigy és görcsös egészségügyi dolgozói társadalomnak legalább az a része empatikus és segítő szándékú, aki nemi betegekkel foglalkozik. Hogy miért? Hát elsősorban azért, mert emberek vagyunk, emberekkel foglalkozunk, ráadásul a foglalkozásunkat is segítőnek hívják. Tudjuk, mennyire az előítéletek céltáblája az STD által érintett ember, ne rontsuk a helyzetet. De ha ez önmagában nem lenne elég, hát azért is, mert igazolt tény, hogy a stigma és a szégyenérzet rizikós szexuális magatartásformákhoz, illetve promiszkuitáshoz vezet. Magyarul a megbélyegzéssel és szégyenkeltéssel (legalábbis a próbálkozással) pontosan az ellenkezőjét érjük el: gyarapítjuk az STD-k számát. Kíváncsi lennék arra, hogy a nemi gyógyászat területén dolgozó kollégák mennyire vannak tisztában ezekkel a tényekkel és kutatásokkal. És arra is kíváncsi lennék, hogy a társadalomból áradó, iszonytató mértékű megbélyegzés és előítéletesség mennyire változna meg, ha például a #metoo kampányhoz hasonlóan elindulna egy #youtoo kampány?! Mert igen, Te is lehetsz nemi beteg, kedves olvasó! És tudod mi kell hozzá? Nem, nem az, amire az emberek általában gondolnak (hogy menj el egy szexmunkással, vagy férfi létedre szexelj férfival, vagy csak legyenek romlott erkölcseid). Az kell hozzá, hogy fertőzött partnerrel szexelj! És tekintettel arra, hogy az STD-k nagyjából 70%-a tünetmentes, pont ekkora eséllyel nem fogod se Te, se a partnered kiszúrni, hogy gond van.

Angol nyelvterületen ABC-nek nevezik az STD-megelőzés alapjait: abstinence (önmegtartóztatás), be faithful (hűség), condom use (óvszerhasználat). Ez mind remek, de nem működik a 21. században, és ezt végre be kellene látnunk. Legyünk unortodoxok, és ne a katedráról papoljunk a hűségről és a gumiról, hanem ismerjük fel a rizikós szexuális magatartást, vagy a rizikónak kitett populációkat! Az ő körükben végezzünk célzott szűréseket. Gondoljunk a tünetmentes fertőzésekre (vagy a rutintól eltérő fertőzési helyekre, mint a torok például), és szűrjük azt is! Találjuk meg és kezeljük a szexuális partnereket, ami a megelőzés talán leghatékonyabb módja. Ne démonizáljuk a HPV-oltást, inkább ajánljuk! Legyünk empatikusak, befogadóak, és elsősorban emberek a beteggel szemben. Ja, bocsánat. Mi is kell a fentebb felsorolt dolgokhoz? Hát kérem, beszélgetni a beteggel, őszintén, tabuk és előítéletek nélkül. Igen, az sokkal nehezebb, mint az óvszerhasználatról kiselőadást tartani. De ha Te, kedves kolléga, nem vagy erre képes, akkor válassz más szakmát. És Te, kedves páciens, keress olyan orvost, aki képes erre! Mert szerintem ez a járható út. 

Felhasznált irodalom:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23469820
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4627679/