Mindenki kívülről fújja, hogy milyen szexuális úton terjedő fertőzéseket lehet szűrni, vagy hogy mennyire fontos a rendszeres szűrés. De valahogy az STD-szűrés gyakorlati oldalával nem nagyon szoktak foglalkozni, pedig páciensként nagyon fontos (szerintem), hogy ezekről a dolgokról Te is tudj. Összegyűjtöttem a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, amikről lehet, hogy Te sem hallottál még.

  • Az STD-kórokozókat általában vagy csak vérből, vagy csak a fertőzés helyéről vett mintából (pl. húgycső, végbél) lehet kimutatni, de egyszerre a két helyről csak nagyon ritkán. HIV-et és szifiliszt például vérből szűrünk, HPV-t, gonorrhoeát és Chlamydiát pedig csak a fertőzés helyéről (pl. húgycső, pénisz felszíne, végbél, stb).
  • Attól, hogy egy helyről szűrik a kórokozót, a másik helyen még ott lehet. Tehát például nem elég a Chlamydiát csak húgycsőből szűrni, mert ez a vizsgálat nem lesz pozitív, ha a baktérium a fenékben is ott van: onnan is kell mintát venni (és ez sajnos meg is drágítja a vizsgálat árát, de máshogy nem megy).
  • Ehhez kapcsolódik, hogy az STD orvosod pont a fentiek miatt tehet fel kellemetlennek tűnő kérdéseket a szexuális szokásokról, hogy tisztázzátok, honnan érdemes mintát venni szűréshez. Egy csak passzív fiúnál például fölösleges húgycsőből mintákat venni, ha ott soha semmi nem történik :) Ugyanez vonatkozik például az ujjazásra, nyalásra, fistingre, vagy szexuális játékszerek használatára vonatkozó kérdésekre is. Érdemes ezekre a kérdésekre felkészülni, vagy rögtön az elején tisztázni, hogy melyik helyről milyen szűréseket kérsz. Az a nemi gyógyász, aki nem tesz fel ilyen kérdéseket, az egész egyszerűen rossz szakember.
  • Az ablakperiódusokkal általában tisztában szoktak lenni (ez az az időtartam, amikor a fertőzés még túl friss ahhoz, hogy kimutatható legyen). De azért ismétlésként: HIV-3 hét, szifilisz-4-5 hét, gonorrhoea-2-5 nap, Chlamydia-2 hét, HPV-1 hónap, hepatitisz-1 hónap.
  • Szerencsére kezd egységessé válni a szakma itthon is (különösen a HIV- és szifilisz szűrés esetében), de nem mindegy, milyen kórokozót milyen módszerrel szűrnek. Itthon, ahol HIV szűrést végeznek, kötelező mindenhol úgynevezett 4. generációs szűrőrendszereket alkalmazni, ezeknél az ablakperiódus 3 hét (a gyorsteszt ugyanilyen megbízhatóságú). Vírusokat és baktériumokat nemi szervből vagy nyálkahártyákról a legpontosabban a PCR nevű módszer tud kimutatni - ez a kórokozók DNS-ét érzékeli, és akár már 10 darab(!) kórokozó is elég ahhoz, hogy pozitív legyen a teszt (ezzel ellentétben Chlamydia-szűrésnél találkozni ún. ELISA módszerrel, ami mára már elavult, és legalább 1000 db kórokozó kell a pozitív eredményhez). Gonorrhoea esetén javasolt tenyésztést végezni, ugyanis így lehet megtudni, hogy az adott baktérium milyen antibiotikumokra ellenálló.
  • Ha STD-szűrésre mész, előtte legalább 1 órával tilos a pisilés (fiúknál, ha lesz húgycsővizsgálat), és a fenék kimosása is, ha történni fog anális szűrés is. Ezek a módszerek csökkentik a kórokozók számát, és tévesen negatív eredményt adhat a teszt.
  • STD vérvételek előtt nem kell éhgyomorra lenni, előtte nyugodtan lehet bármit enni-inni.
  • A legtöbb helyen az STD szűrés eredménye egy, legfeljebb két hét alatt elkészül. Kivéve, ha az adott helyen végeznek HIV, szifilisz vagy hepatitisz gyorstesztet (20 perc, Karolina Rendelő), vagy a gyorsabb lelet díj fejében elérhető (HIV szűrésnél lehet ilyen, általában 24 órán belül), vagy a diagnózist "a betegágy mellett", tehát valamilyen azonnal eredményt adó módszerrel állítják fel (pl. mikroszkópos vizsgálat). A legtöbb esetben azonban az eredmény nem "gyorsítható fel", mert nagy laboratóriumok végzik a vizsgálatot, meghatározott munkarend szerint. 
  • Mindig tájékozódj, hogy az adott rendelésen milyen vizsgálatok elérhetőek, és ezek közül miért kell fizetni, mert sajnos egy állami rendelésen sem elérhető minden szűrővizsgálat, vagy ezek díjkötelesek.
  • Soha ne hagyd, hogy a nemi gyógyász orvos megalázzon a vizsgálat vagy a kikérdezésed során. Sajnos a mai napig hallok történeteket, amikor orvosok cinikusan vagy egész egyszerűen bunkón viselkedtek betegekkel. Ez főleg az idősebb kollégákra jellemző, mert az ő idejükben még ez volt a normális, bár sok fiatalból is hiányzik még az empátia morzsája is. 2018-at írunk, az ilyen viselkedés szakmaiatlan és mellesleg elítélendő is.
  • A végére egy olyan infó, ami mindig megmosolyogtat. Minden nemi gyógyász egyben bőrgyógyász is (és fordítva is, más kérdés, hogy egy frissen végzett orvos általában nem azért akar bőrgyógyász lenni, hogy nemi gyógyászként dolgozhasson - ez egy külön posztot érdemelne). Szóval az olyan kérés az STD ambulancián, hogy "én XY doktort szeretném, ha megnézne, mert hát ő bőrgyógyász is", teljesen feleslegesek, mert mindkettőhöz értünk :)