Így kell helyesen kezet mosni - WHO oktatóvideókkal

Minden évben Semmelweis Ignácra emlékezünk születésnapján, július 1-jén. Ő volt az, aki a klórmeszes vízzel való fertőtlenítő kézmosás bevezetésével drasztikusan vissza tudta szorítani a gyermekágyi lázban elhunyt anyák számát, és alapjaiban változtatta meg a mindennapos egészségügyi ellátást. Mi mással is róhatnám le tiszteletemet ezen a napon, a Semmelweis-napon, mint a helyes kézmosásról szóló blogposzttal.

Miért fontos a kézhigiénia?

Egy egészséges ember bőrének 1 négyzetcentiméterén nagyságrendileg 10 000 mikroba él anélkül, hogy bármilyen bajt okoznának. Ez a bőr saját flórája, és eltávolítani szinte lehetetlen, hiszen a bőr “saját” baktériumai még a szőrtüszőkben, sőt, a faggyúmirigyekben is megtalálhatóak, ahonnan semmilyen felületi fertőtlenítő módszer nem robbantja ki őket.
Nagyobb gondot az úgynevezett átmeneti flóra jelenti: ezek olyan baktériumok, vírusok, gombák, amelyek csak időlegesen tapadnak meg a bőr felszínén, mivel a felszínen maradnak, így könnyen elpusztíthatóak, ám a bőr sérülése, vagy legyengült immunrendszer esetén tudnak gondot okozni.
Statisztikai adatok szerint a világon évente 2-3 millió ember hal meg hasmenéssel járó megbetegedésekben, ezek terjedése azonban alapos kézmosással megállítható, így valóban elmondhatjuk, hogy a kézhigiénia életet menthet.

Kézhigiénia, de mivel is?

Sajnos nincs olyan anyag, vagy módszer, ami jobb az összes többinél, mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Nyilvánvalóan az sem mindegy, hogy a kezünket egy műtéthez szeretnénk megtisztítani, vagy csak a vasárnapi ebéd előtt.
Alapvetően az alkalmazott kézhigiénés módszernek el kell ölnie az átmeneti flóra tagjait, és ideálisan vissza kell fognia a normál flóra szaporodását is, mindezt lehetőleg gyorsan és hosszan tartva (tehát a kézen visszamaradt szernek még legyen utóhatása). A legelterjedtebb módszer nyilvánvalóan a szappanok alkalmazása, azonban fontos megjegyezni, hogy hatékonyságuk messze elmarad pl. az alkohol-alapú fertőtlenítő szerekétől. Sőt, főleg a szilárd, formába öntött szappanok hajlamosak a “befertőződésre”, tehát meg tudnak rajtuk kórokozók telepedni, amin még ronthat is, ha a szappanról a felesleges víz nem tud elfolyni.
Az alkoholos kézfertőtlenítők jobb hatásfokúak, azonban agresszívabbak is a szappanoknál, túlzásba vitt alkalmazásuk az egészségügyön kívül nem ajánlott. Sőt, bőrgyógyászati vonatkozású problémákat is okozhatnak (lásd alább).
Minden, amit kézmosás előtt vagy közben vagy után megfogunk, azon potenciálisan meg tudnak telepedni kórokozók. Ezért fontos például, hogy lehetőleg érintésmentesen működjön a csaptelep és a szappanadagoló, és hogy egyszerhasználatos kéztörlővel szárítsuk meg a kezünket (a fürdőszobai csap mellett nedvesen lógó törülköző remek táptalaj a baktériumoknak és gombáknak).

Műkörmök, ékszerek, mandzsetták

Egyedül a hosszú körmök/műkörmök esetében sikerült bizonyítani azt, hogy a kéz tisztítása veszít a hatékonyságából, ami a köröm alatti bőrfelületet illeti, hiszen itt rengeteg kórokozó tud viszonylag háborítatlanul megbújni..
A kézen viselt ékszerek (gyűrű, karkötő) alatt több a baktérium, ezt vizsgálatok is igazolták, ám azt eddig nem sikerült bizonyítani, hogy a kézhigiénés módszerek hatékonysága romlana ezekben az esetekben.
Sokan nem gondolnak rá, de bizony a kézmosás során átnedvesedő mandzsetták éppúgy viselekedhetnek, mint a nedvesen hagyott fürdőszobai törülköző: a nedves környezetet imádni fogják a kórokozók. Éppen ezért kérjük az ingujjakat kézmosás előtt felhajtani!

Mit mond a bőrgyógyász?

Azt, hogy mindent mértékkel. Amennyire fontos a kézhigiénia, annyira képes a túlzásba vitt tisztálkodás is problémákat okozni. Mégpedig azért, mert mind a szappanoknak, mind az alkoholos fertőtlenítőknek erős szárító hatásuk van.
Paradox módon minél gyakrabban éri víz a bőrünket, annál jobban ki tud száradni. A hámban ugyanis rengeteg natural moisturizing factornak nevezett vegyület van, amelyek vizet tudnak megkötni, és ezzel biztosítják a hidratáltságot. A sok víz azonban “kimossa” ezeket a molekulákat a bőrből, tehát máris kész a bőrszárazság (ugyanez igaz a túl gyakori fürdésre vagy zuhanyozásra is). Az alkoholok és szappanok zsíroldó hatásuk révén okoznak szintén bőrszárazságot, hiszen a felhám lipidjeitől szabadítanak meg minket.
Akinek tehát kiszáradásra, ekcémára hajlamos bőre van, vagy esetleg a kezén van olyan bőrproblémája (pikkelysömör, dyshidrosis), aminek nem tesz jót a túlzott szárítás, annak érdemes kimondottan olajos alapú szappant, vagy patikai mosakodókenőcsöt használni kézmosáshoz, a nagyon fancy, apró, visszazárható flakonos, gél állagú alkoholos fertőtlenítőtől pedig búcsúzzon el (száraz kezekről már írtam korábban, méghozzá itt).

Szóval akkor hogyan?

Egy, sőt kettő videó többet mond minden írásnál, így a helyes kézmosást, illetve a helyes alkoholos kézfertőtlenítést az alábbi WHO oktatóvideókkal mutatom be.