STD-szűrési útmutató: kinek mit és milyen gyakran?

Hiánypótló összefoglaló következik: táblázatos, egyszerűen értelmezhető formában gyűjtöttem össze, hogy kinek milyen fertőzést és milyen gyakran érdemes szűretnie. Napi szintű forgatókönyv, hogy a páciens a rendelőben STD-szűrést kér, és nyilvánvalóan az orvostól vár tanácsot, hogy mi (és nem mellesleg honnan) legyen szűrve.
A jó nemi gyógyász a szexuális szokások előzetes ismerete vagy felmérése alapján hozza meg az utóbbi döntéseket. Előfordul azonban, hogy az orvos nem tesz fel ilyen irányú kérdéseket, vagy a páciens nem tud, vagy nem akar, őszintén válaszolni.

Az ilyen helyzetek megelőzésére hoztam létre azt a hazánkban általam mindenképp hiánypótlónak gondolt táblázatos összefoglalót, amely alapján mindenki kényelmesen, otthon el tudja dönteni, hogy kell-e neki STD-szűrés, és ha igen, mit tartalmazzon a szűrési csomag. A táblázat magját a British Association for Sexual Health and HIV 2015. évi hivatalos ajánlása képezi, de hozzátettem az elmúlt évek legújabb kutatásai alapján érvényes evidenciákat, illetve a személyes szakmai tapasztalatomat is. Talán akad néhány idegennek tűnő kifejezés a táblázatban, ám a transgender, chemsex vagy fisting fogalmának ismerete nélkül nincs XXI. századi nemi gyógyászat!

Hangsúlyozom, hogy a táblázat csak egy tünetmentes páciens esetére vonatkozik: tünetek esetén mindig célzottan szűrünk, és ez abszolút az orvos kompetenciája kell, hogy legyen.
Ha a táblázat böngészését követően úgy gondolja, hogy tényleg kell az az STD-szűrés, akkor ne habozzon: a rendelőmben elérhető szűrési csomagok részben pont a táblázat alapján lettek megalkotva, az igényeknek megfelelően, és ráadásul költséghatékonyan!