Viewing entries in
bőrgyógyászat

Gyógyszerek, amiktől rettegnek a betegek #1: izotretinoin (Roaccutan™)

Gyógyszerek, amiktől rettegnek a betegek #1: izotretinoin (Roaccutan™)

Vigyázat, tévhit-oszlatás következik! Egyes bőrgyógyászati gyógyszereket olyan mértékű, ámde indokolatlan, páni félelem övez, hogy nemritkán magam is meglepődöm rajta. Biztonságos, igazoltan hatékony, több éve (vagy inkább évtizede) alkalmazott hatóanyagokról van szó, amikről azonban olyan rémhírek keringenek a laikusok között (és nem mellesleg az interneten), hogy azok adott esetben a gyógyítás útjába is állhatnak. A sort azzal a gyógyszerrel kezdem, amire a legtöbb betegem azt mondja: “Doktor úr, bármit kipróbálok, NE DE EZT MÁR NEM!” (Figyelem! Minden, a posztban hivatkozott adat megtalálható az írás végén feltüntetett szakirodalmi cikkekben.)

Aktív aknés tünetek és hegek a mellkason (forrás: dermnetnz.org)

Aktív aknés tünetek és hegek a mellkason (forrás: dermnetnz.org)

Az izotretinoin nevű hatóanyagról van szó, amit a legtöbben Roaccutan™, Inerta™, Sotret™ vagy Aknenormin™ nevű gyógyszerként ismernek. Első és legfontosabb felhasználási területe az akne kezelése. Az európai szakmai irányelv már a középsúlyos akne-betegség kezelésére is javasolja, az USA szakemberei pedig akkor, ha valakinek súlyos, vagy középsúlyos, de egyéb kezelésre nem reagáló, vagy hegesedést okozó pattanásossága van. Röviden összefoglalva az izotretinoin egy A-vitamin-származék (tehát nem hormon, mint ahogy azt sokan gondolják!), aminek gyulladáscsökkentő és faggyútermelés-mérséklő hatása van - úgy is lehet mondani, hogy “megtanítja a bőr sejtjeinek, hogyan kell megfelelően működni”. Az izotretinoin kezelés amúgy rendkívül hatékony, a betegek 89%-ánál értek el vele hosszan tartó javulást.

Áttérve a mellékhatásokra, és az azok okozta félelemre: minden gyógyszernek van mellékhatása. Nézzük meg például, a magyar gyógyszer-adatbázisban milyen mellékhatásokat tüntetnek fel az Algopyrin™ esetében, amit a legtöbb ember tényleg úgy szed, mint a cukrot: akut veseelégtelenség, agranulocitózis és páncitopénia (a fehér- és vörösvérsejtek számának csökkenése), anafilaxiás sokk, vérnyomás-esés, gyomorvérzés.
Az izotretinoinnak is vannak mellékhatásai: egy vizsgálatban 3500, izotretinoint szedő beteget követtek 5 éven keresztül. Közöttük a három leggyakoribb mellékhatás (zárójelben az érintett betegek százaléka) az ajakszárazság (100%), a bőrszárazság (95%), és az arcbőr kipirulása (66%) volt, de a többi, viszonylag gyakori (a betegek >30%-át érintő) mellékhatás sem volt súlyos (orrvérzés, ajakgyulladás, izomfájdalom). A három, laikusok által leginkább rettegett mellékhatás, nevezetesen a hangulatingadozás, a vérzsír-, illetve a májenzim-értékek növekedése rendre csupán a betegek 7%, 3% és 2%-ánál következett be. Ezekről a mellékhatásokról pedig tudott, hogy a gyógyszer elhagyásával megszűnnek, tehát nem okoznak maradandó károsodást. Egy másik vizsgálatban szintén az izotretinoin okozta laboreltéréseket vizsgálták, és arra jutottak, hogy ezek súlyossága, ha bekövetkeznek, az esetek elsöprő többségében enyhe.

A személyes és szakmai véleményem az, hogy az izotretinoin egy rendkívül értékes gyógyszer egy olyan betegség kezelésében, ami a megfelelő terápia hiányában (a hegesedés, ill. a pattanásos tünetek miatt) nagyon kifejezett életminőség-csökkenést és szégyenérzetet tud okozni. Azt gondolom, hogy indokolatlanul félünk tőle, illetve ésszel használva, a megfelelő laborvizsgálatok elvégzésével és időzítésével, nem szokott gond lenni az alkalmazásával. És annak a pattanásos betegnek, aki belevág ebbe a kezelésbe, valóban megváltozik az élete, és megszabadul a bőrtüneteitől.

Folytatása következik a rémséges szteroidokkal… (“Doktor úr, azt úgysem kenem magamra!”)

Felhasznált irodalom:

Hidradenitis suppurativa, a mostoha bőrbetegség

Hidradenitis suppurativa, a mostoha bőrbetegség

Gyulladt, váladékozó csomók a hónaljakban, vagy a lágyékhajlatban, amelyek rendszeresen kiújulnak, esetleg folyamatosan terjednek? Ez nagy valószínűséggel a hidradenitisz szuppurativa (HS) nevű bőrbetegség lehet. Valóban mostoha betegség, mert kevés orvos ismeri fel időben és még kevesebb tudja helyesen kezelni, nem rendelkezünk 100%-osan hatásos kezelési lehetőséggel, viszont maga a betegség rendkívüli mértékben meg tudja keseríteni a betegek életét. Sőt, igazából kevés olyan betegség van, ami igazoltan olyan negatív hatással van az érintettek életére, mint a HS. Ezért járjuk most körbe a témát.

A betegség másik, inkább régies elnevezése az acne inversa, és igazából egyik név sem helyes: a hidradenitis nem verejtékmirigy-gyulladás, és nem is akné. Arról van szó, hogy a saját immunrendszer alakít ki gyulladást a szőrtüszők ellen, főképp a hónalj, a lágyékhajlat, a comb belső felszínének, illetve a farpofák közötti területen, hölgyeknél az emlők alatt is. Hogy miért pont itt, arra nincs egyértelmű magyarázat: egyesek az apokrinnak nevezett izzadságmirigyek szerepét feltételezik a betegség létrejöttében, és ezekből a fenti területeken van szép számmal, míg mások a fizikai behatást (pl. súrlódás) okolják a tünetek fellángolásáért, amiből az összefekvő bőrterületeken van bőven. Tehát egy autoimmun gyulladásról van szó, nem pedig fertőzésről! Ez nagyon sok félreértést szokott szülni, mert azt gondolják, hogy ezek a betegek fertőzőek, vagy fertőtlenítő hatású készítményeket (pl. Betadine) használnak a tünetekre, pedig ez nem így van. A betegség gyakorinak mondható, vizsgálatok szerint akár a népesség 1%-a is érintett lehet - ez azért érdekes, mert a pikkelysömörnek is hasonló a gyakorisága, és arról a betegségről mindenki hall, meg van oldva a kezelése is.

Több hajlamosító, vagy a meglévő tüneteket súlyosbító tényezőt szoktak említeni, ilyen a túlsúly, a dohányzás, a túl szoros ruházat, és az öröklődés. Ezeknek a lehetséges mérséklése összességében tudja javítani a tüneteket, de a szó hagyományos értelmében a betegséget megelőzni sajnos nem lehet. Mint mondtam, a bőrtünetek főleg az egymással összefekvő bőrterületeken jelentkeznek, és különböző súlyosságúak lehetnek (ezek a HS stádiumai, amihez a kezelésnek is igazodnia kell). Korai stádiumban csak néhány gyulladt csomó jelentkezik, ezek váladékozhatnak, néha óriás komedók is kialakulhatnak, ami pont az, amit a neve is sugall: óriási mitesszerek. Ha a betegség továbbhalad, akkor a bőr alatt járatok, úgynevezett fisztulák, sipolyok alakulnak ki, a járat kivezetőnyílása pedig szintén váladékozni szokott. Ilyenkor a gyulladás már hegesedést okozhat. Nem mindenki szeret bőrbetegségeket nézegetni, ezért szándékosan nem szúrtam be képeket a tünetekről, de ezen a honlapon lehet böngészni. A gond ott szokott lenni, hogy a bőrtünetek főleg a kezdeti stádiumban jellegtelenek lehetnek: a páciens sem gondolja, hogy orvoshoz kell fordulnia, és az esetleg őt ellátó bőrgyógyász (vagy sebész, mert gyakran egyszerű kelésnek gondolják a tüneteket, amit a sebész megnyit) sem gondol a betegségre, pedig a korai kezelés megelőzheti a tünetek súlyosbodását! Összességében elmondható, hogy ha valaki félévente 2-3 alkalommal visszatérően észlel gyulladt, pattanás-szerű csomókat a fent már leírt területeken, akkor alapos gyanú lehet a HS-ra.

31866967378_63a78a1888_h.jpg

A diagnózis klinikai, tehát nincs semmilyen vérvizsgálat vagy szövettani vizsgálat, ami igazolná a betegség fennállását. Egyedül a tünetek, és a gyakorlott bőrgyógyász szeme az, ami igazolja a diagnózist. A kezelésről azért nem írok sokat, mert kivétel nélkül vényköteles/orvos által adható módszerek jönnek szóba. A terápia gerincét antibiotikumok képezik, de nem azért, mert fertőzésről van szó, hanem mert az itt alkalmazott antibiotikumoknak gyulladáscsökkentő hatásuk van. Létezik úgynevezett biológiai kezelés is, ami nagyon erős gyulladáscsökkentő-hatással (és pont ennyi mellékhatással) rendelkezik, és injekció/infúzió formájában adják, azonban csak az esetek 50%-ában hatásos, és általában (vizsgálatok szerint az esetek 70%-ában) a betegség visszatér a kezelés abbahagyásakor. Ez a kezelés nagyon drága (milliós nagyságrendről beszélünk), amit az állam támogat, de csak akkor, ha a “hagyományos” kezelések nem voltak hatékonyak. És létezik sebészi kezelés is, ami gyakorlatilag a tünetek kimetszését jelenti: messze ez a leghatásosabb kezelés, de a betegek ettől félnek a legjobban, és a lábadozási idő is hosszú lehet. A HS kezelése mindig a súlyossághoz/stádiumhoz igazodik, és a beteggel szorosan együttműködve kell, hogy történjen. Kiegészítő kezelésként említik a szakirodalomban a cink-glukonátot, amelyet napi 90 mg-os dózisban szedve leírtak már javulást a HS korai stádiumaiban - ez az egyetlen olyan “gyógyszer”, ami recept nélkül beszerezhető, de gyomor-bélrendszeri panaszokat okozhat. Szintén kísérleti jelleggel próbálták a NdYAG lézeres kezelést is az érintett bőrterületeken, változó hatással. A kezelés további elengedhetetlen része a fent is leírt súlyosbító tényezők kiiktatása, amennyiben az megoldható.

Fontos kiemelni, hogy a HS egyes esetekben társulhat gyulladásos bélbetegséghez (Crohn betegség, colitis ulcerosa), és autoimmun ízületi gyulladáshoz, ezért az ezen betegségek által okozott tünetekre mindig rá kell kérdezni! Mivel a HS rendkívüli mértékben megnehezítheti a mindennapi életet, a társas érintkezést, a szexualitást, nagyon gyakran okoz depressziót, izolációt, erre mindenképpen figyelni kell a betegek ellátásakor. Főleg külföldön léteznek betegtámogató szervezetek, amelyek az érintettek tájékoztatásával és támogatásával foglalkoznak, javasolt lehet csatlakozni valamelyikhez, hogy a sorstársak történeteiből erőt meríthessenek a betegek.

forrás: European S1 guideline for the treatment of hidradenitis suppurativa/acne inversa. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25640693)

Végbéltáji viszketés: így szabadulhatsz meg tőle!

Végbéltáji viszketés: így szabadulhatsz meg tőle!

A végbéltáji viszketés (pruritus ani) egyike a legtöbb szégyent és szenvedést okozó bőrbetegségeknek, amelyek az intim régiót érinthetik. Számos oka és kezelési módja van, mégis, kevesen tudnak gyorsan és hatásosan megszabadulni a panaszoktól. Mutatom, hogyan van rá mód. Figyelem, a cikkben a forrásként megjelölt oldalról származó információk vannak kiegészítve a saját szakmai, a mindennapi betegellátás során gyűjtött tapasztalataimmal.

A végbéltáji viszketés a népesség 1-5%-át érinti, tehát gyakori állapotról van szó. Szerencsés esetben csak átmeneti jellegű, viszont gyakran elhúzódóvá, krónikussá válik. Az itt jelentkező viszketés hátterében majdnem mindig található valamilyen kiváltó tényező (a cikk 75%-ot ír, szerintem ez inkább 95%), ezért nem elég a tünetek csillapítása, hiszen az alapbetegség gyógyítása nélkül a panaszok gyorsan visszatérnek.

A saját praxisomban a leggyakrabban látott három ok, ami ánusz viszketés okoz, a gombás bőrfertőzés, a bélférgesség, és az ekcéma. Ezeken kívül persze szóba jöhet más is, sőt, makacs és kezelésre nem reagáló esetekben az egész szervezetet érintő betegségeket is javasolt kizárni (pl. cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, stb.) habár ezek általában a bőrfelület egészén jelentkező viszketést okoznak. A leggyakoribb proktológiai oka a viszketésnek az aranyeres csomók, ezért a végbéltáji viszketéssel jelentkező pácienseknek mindenképpen javasolt egy proktológiai vizsgálat is.

A nedves törlőkendők és illatosított(-színezett) WC-papírok elterjedésével egyre gyakoribbá válik a végbélnyílás körüli viszketés, hiszen ezek számos olyan anyagot tartalmazhatnak (pl. illatanyagok, növényi kivonatok, konzerválószerek), amelyek ekcémát tudnak provokálni. Ritkábban ugyan, de pl. síkosító, vagy akár ízesített óvszer is tud hasonlóképp viselkedni. A páciensek által használt házi kezelésekről (pl. teafaolaj, körömvirágkrém, Fenistil gél) nem is beszélve. Nagyon fontos, hogy ezeket a tényezőket tisztázzuk, és a kezelés részét képezze a túlzásba vitt higiénia mérséklése: vécézés után "sima" fehér, illatmentes toalettpapír használata, és utána esetleg langyos vizes mosakodás mosakodókenőccsel (ugyanis a szappan vagy tusfürdő tovább tudja szárítani és irritálni a már egyébként is igénybe vett bőrt). A panaszok csillapítására orvos által felírt kortikoszteroid-tartalmú kenőcs alkalmazható.

A végbélnyílás területén szintén gyakori a felületes gombafertőzés, hiszen a gombák három dolgot imádnak: a meleget, a sötétet és a nedvességet, és ez a három sajnos hajlamos egyidejűleg jelen lenni ebben a régióban. És hogy honnan lesz gombánk? Nos, általában a beleinkből és a bőrünkről, ahol normálisan is élnek. A célzott kezelés miatt javasolt a gombatenyésztés elvégzése, illetve a kezeléssel párhuzamosan a hajlamosító és fenntartó tényezők (a fent felsorolt meleg, nedvesség, sötét) lehetőség szerinti kizárása: szellőző, nem szoros, lehetőleg pamut fehérnemű viselése, izzadás (testmozgás) mérséklése.

Rém ijesztőnek hangzik, pedig a bélférgesség egy gyakori állapot, és a kezelése is pofonegyszerű - csak ritkán gondolnak rá. Különösen a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis) fertőzésre igaz, hogy főként éjszaka jelentkező, kínzó viszketést okoz. Véleményem szerint a bélférgesség kezelése sokkal egyszerűbb és előbbre való, mint a diagnosztikája: a három napig szedendő féregirtó gyógyszer olcsó, nem szívódik fel a belekből, ezáltal alig van mellékhatása, szemben a székletmintás-laboros féregpete-kutatással, ami nem is mindenhol elérhető, és nem is mindig vezet eredményre.

forrás: https://www.uptodate.com/contents/approach-to-the-patient-with-anal-pruritus

Pöttyös tenyerek, pöttyös talpak

Pöttyös tenyerek, pöttyös talpak

A téli időszakban megszaporodnak a felső légúti vírusfertőzések, melyek ritkán járnak bőrtünetekkel. Van azonban egy, amellyel legtöbbször gyermekgyógyászok, és mi, bőrgyógyászok találkoznak, ez a találó elnevezésű kéz-láb-száj betegség.

Habár ennek a fertőzésnek a tankönyvek szerint a nyári hónapokban van "szezonja", de kisebb járványok az év bármely szakaszában, így ilyenkor, a téli hónapokban is előfordulhatnak. Jellemzően kisgyermekek és fiatal felnőttek érintettek, és ha nem áll fenn semmilyen, az immunrendszer működését hátrányosan befolyásoló alapbetegség, banális kórképnek tekinthető.
A kórokozó az enterovirusok családjába tartozik, és jellemzően cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés hőemelkedéssel, torokfájással kezdődik, majd 2-3 nap múlva kezdenek megjelenni a betegség nevét adó vörös kiütések a tenyereken, a talpakon és a torokban. (Figyelem, a betegség nem összetévesztendő a száj- és körömfájás betegséggel, ami patás állatok fertőzése, és extrém ritkán fertőz embert!)

A tenyéren látható, vörös, égő érzést okozó kiütések a kéz-láb-száj betegségre típusosak. Hasonlóak jelennek meg a talpakon is. Forrás: dermnetnz.com

A tenyéren látható, vörös, égő érzést okozó kiütések a kéz-láb-száj betegségre típusosak. Hasonlóak jelennek meg a talpakon is. Forrás: dermnetnz.com

Maguk a bőr- és nyálkahártya-tünetek égő érzést okozhatnak, és ritkán jelennek meg máshol (ilyenkor is leggyakrabban a fenti területek szomszédságában, tehát az alkarokon, a lábszárakon, és a száj körül). Egyébként az esetek kb. 25%-ában a szájban ki sem fejlődnek a kiütések. 

A fertőzés általában 10 nap alatt spontán gyógyul, gyógyszer ellene - mivel vírusfertőzésről van szó - nincs, de nincs is szükség rá. Komplikációt ritkán, és főleg gyermekkorban okoz, ami leggyakrabban a kiszáradás, mivel a fájdalmas szájtünetek miatt nehezített és kellemetlen az evés és az ivás. A diagnózis a tünetek jellegzetes eloszlása és megjelenése miatt egyszerű, bonyolult laborvizsgálatok feleslegesek. A bőrgyógyász fő feladata a beteg megnyugtatása, maximum az égő érzés miatt lehet helyi hűsítő hatású készítményeket, esetleg jeges borogatást alkalmazni, több-kevesebb sikerrel.

És ha elkanyarodunk a gyermekgyógyászattól a "felnőttgyógyászat" felé, személy szerint egy szifilisz-szűrést mindenképpen javaslok, hiszen ez a 2. stádiumában hasonlóképp a tenyereken és talpakon okoz tüneteket.

forrás: uptodate.com

Így mondj búcsút a száraz kezeknek - bennfentes tippekkel!

Így mondj búcsút a száraz kezeknek - bennfentes tippekkel!

Egyre több páciensem (és ismerősöm) fordul hozzám és panaszkodik kézszárazságról. Ami nem véletlen, hiszen a téli időszak nem a száraz bőr legjobb barátja: ilyenkor a levegő relatív páratartalma csökken, ezáltal szárazabb lesz, amihez a belső terek fűtése is hozzájárul. Ezt tovább tudja rontani a gyakori kézmosás vagy mosogatás is, és a rendszeres kézápolás hiányában már kész is a baj: a kéz bőre kiszárad, sprőddé válik, akár be is repedezhet és vérezhet.

Ilyenkor mondják sokan, hogy "dehát én használok kézkrémet...". Nos, sajnos a piacon levő divatos kézkrémek és testápolók sokkal többet adnak a csinos csomagolásra, a finom illatra és magának a krémnek a selymes, lehetőleg zsíros érzetet nem hátrahagyó textúrájára, mint a valódi hidratálásra és bőrnyugtatásra. Sőt, ha valaki elolvassa ezeknek a termékeknek az összetevő (INCI-) listáját, meglepően kevés valóban hidratáló hatású anyagot talál bennük - az állagjavítók, illatanyagok és selymes tapintást biztosító szilikon-származékok javára.

Mint oly' sokszor, most is érdemes visszanyúlni az általában jól beváló gyógyszertári készítményekhez (amelyeket egyébként a Magyar Gyógyszerkönyv is tartalmaz, tehát említésük nem bizonyul reklámnak :) ). Meglehet, hogy ezeknek a krémeknek "gyógyszertár-szaguk" van, és a csomagolásuk sem idéz csillogó tubusokat a drogériákból, viszont igazán hatásos eredményt lehet velük elérni, ha a bőr hidratálásáról van szó. Sőt, egy tapasztalt (és a gyógyszertári, helyi kezelésre alkalmazható készítményeket jól ismerő) bőrgyógyász személyre is tudja szabni a patikai kozmetikumot, hiszen minden készítmény más-más arányban tartalmaz zsírokat, elegyítő anyagokat és bőrpuhító vegyületeket. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy kevésbé száraz bőrre a cremor aquosus (kremor akvózusz, "vizes krém"), kifejezetten száraz és berepedezett bőrre pedig a zsírosabb unguentum leniens (ungventum leniensz, "puhító kenőcs") jó választás lehet - ezekből a készítményekből 1-1 adag recept nélkül is megvásárolható.

A megfelelő kézkrém megtalálása azonban gyakran nem elég, a bőrszárazságot fokozó tevékenységeket is át kell gondolni, szükség szerint módosítani (vagy kiiktatni). Ilyen pl. a túl gyakori szappanos kézmosás (a szappan a szintén gyógyszertári "mosakodókenőccsel" remekül helyettesíthető), a forró vizes fürdés vagy mosakodás (minél melegebb a víz, annál inkább szárítja a bőrt), a manapság divatos, hordozható alkoholos kézfertőtlenítők használata (a bennük lévő alkohol rendkívül szárító hatású), a gyakori és gumikesztyű nélküli mosogatás, és a szabadban a kesztyű viselésének mellőzése (ami megvédi kezeinket a hideg és száraz levegő direkt hatásától). 

És a végére egy bennfentes tipp: a már fent említett mosakodókenőcs tökéletesen helyettesítheti a zuhanyzás utáni testápolókat. A krémet a nedves bőrre felkenve, majd leöblítve pontosan ugyanazt a hatást lehet elérni, és máris sokat tettünk a száraz bőr ellen.

A hiteles egészségügyi weboldal

A hiteles egészségügyi weboldal

Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az EgészségKommandó csapata a tamasibeladr.hu honlapot "hiteles egészségügyi weboldalnak" minősítette 2017-ben.

"Az EgészségKommandó egy nonprofit projekt, melynek célja, hogy az internetet még hatékonyabban az egészségügy szolgálatába állítsa az online egészségügyi információ minőségének javításával. Ezt egy objektív, átláthatósági és szakmaisági szempontokra épülő értékelési rendszer alkalmazásával teszi, melynek segítségével a betegeknek hiteles egészségügyi oldalakat ajánl." - olvasható a minősítést igazoló levelükben.

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2017_pecset_ok.png

Ezután honlapom büszkén viseli a hitelesített egészségügyi weboldalaknak járó jelvényt :)

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerekről már mindenki hallott: ott vannak a diszkókban, a pénztári vonalkód-leolvasókban, a DVD-lejátszókban, és nagyon sok orvosi rendelőben is. De miért jó a lézer? És miért a bőrgyógyászatban? Miket lehet vele csinálni és elérni? A bőrgyógyászati lézerkezelésekről alapfokon.

A lézer lebutítva gyakorlatilag egy egyszínű, tökéletesen fókuszált, és így nagyon energiadús fénysugár. Ezt a nagy energiát pedig általában annak az anyagnak adja át, amiben elnyelődik, így fejti ki a hatását. Ez a hatás leggyakrabban hőhatás, tehát a lézerfény energiája hőenergiává alakul. Az, hogy egy bizonyos fajta lézer milyen anyagban nyelődik el a legjobban, a lézer hullámhossza mondja meg, ami szorosan összefügg a lézert előállító berendezés anyagával - utóbbi szerint van pl. szén-dioxid lézer, rubin lézer, dióda lézer. Ezek mindig egy jól meghatározható hullámhosszú lézersugarat hoznak létre, ami, ha az emberi szervezetbe jut, akkor pontosan meg lehet mondani, hogy ott mit fog megváltoztatni.
A szén-dioxid és az erbium lézer például a vízben nyelődik el majdnem 100%-ban, és a hoenergia a vizet szinte azonnal gőzzé alakítja, "felrobbantja", így ez a lézer a magas víztartalmú szöveteket képes elvágni. A neodímium lézer a bőr barna pigmentjében, a melaninban nyelődik el, azt melegíti fel, és a magas melanintartalmú szőrszálak "égnek" így el.

A fentiek alapján lassan körvonalazódik a lézerek bőrgyógyászatban betöltött szerepe. A vágásra alkalmas lézerekkel a bőr felszínéről lehet növedékeket, jóindulatú tumorokat eltávolítani, sokkal pontosabban, mint szikével, és általában kevesebb vérzéssel. Ha a vágásra használt lézereket nagy felületen használjuk (pl. az arcon), de nem engedjük, hogy a lézersugár túlságosan mélyre hatoljon, akkor gyakorlatilag hámlasztásra is használható a módszer, mint ahogy alkalmazzuk is ezt a gyakorlatban. A lézeres hámlasztással hegeket lehet kezelni, illetve a bőr textúráját lehet javítani. Ha pedig az eredeti lézersugarat sok apró kis nyalábra bontjuk, akkor jutunk el a frakcionált lézerkezeléshez, amikor is ez a sok apró kis "lézer-oszlop" a bőrbe hatolva kisebb sérülést, de gyakorlatilag ugyanolyan hőhatást eredményez - így lerövidítve a bőr regenerációjának az idejét. (Ebben a youtube videóban egy frakcionált lézerkezelést lehet megnézni, ahol nagyon szépen lehet látni a bőrön keletkező sok kis apró pöttyöt, amit a nyalábjaira bontott lézersugár hoz létre.)

A lézerek azonban sokkal többet tudnak, mint vágni. Említettem már a hőhatást, ami a lézersugár elnyelődésekor keletkezik. Ha ez a bőr pigmentjében megy végbe, akkor a pigmentet tartalmazó képletek (pl. szőr) esnek áldozatul. Ha a vérben, akkor a sok vért tartalmazó képletek, mint pl. értágulatok, tűzfoltok, de akár gyulladt pattanások halványulnak vagy tűnnek el. Ha pedig a bőr középső rétegében levő kollagént melegítjük fel, az egyrészt összehúzódik, másrészt új kollagén termelését tudjuk így serkenteni. Ez utóbbi módszerrel gyakorlatilag a bőrt (leginkább az arcon) tudjuk "megfiatalítani" és feszesíteni, ezen hatás kialakulásához azonban több kezelés és több hónap szükséges - míg pl. egy értágulat a lézeres kezelés közben azonnal eltűnik.

Általánosságban elmondható, hogy a biztos szakmai kezekben a lézer felhasználása is biztonságos. Napbarnított bőrön tilos lézert alkalmazni, ill. akkor is, ha a lézerkezelést követően 3-4 héttel tudottan napfény fogja érni a bőrünket - maradandó pigmentáció alakulhat ki. Nem szabad lézerkezelést végezni, ha valakinek sebgyógyulási- vagy fokozott hegképződési zavara ismert, és epilepszia esetén sem, a fényfelvillanások miatt. Arci kezeléseknél nagyon fontos, hogy a lézerfény, ill. a kezelés a herpeszvírust aktivizálhatja, ezért akinek korábban volt már ajakherpesze, annak a kezelés előtt és után is herpeszvírus elleni gyógyszert kell szednie.
A legtöbb arckezelés után néhány nap alatt elhalványuló bőrpír keletkezik, a lézer intenzitásától függően hámlással kísérve, ezt bele kell kalkulálni a "felépülési" időszakba. A lézeres szőrtelenítést követően a kezelt szőrszálak 2-3 héttel a kezelés után hullanak ki, a teljes terület szőrtelenítéséhez pedig általában 3-6 kezelés szükséges.

Minden, a legegyszerűbb lézerkezelés előtt is konzultáción kell megbeszélni a kezelési stratégiát, az időtartamát, és természetesen az anyagi vonzatát, nem lehet tehát rögtön az első viziten fejest ugrani a kezelésbe. Már csak azért sem, mert egy lelkiismeretes lézer felhasználó a kezelési terület egy félreeső pontján néhány "próbalövést" végez a tervezett beavatkozás előtt, megismerendő a páciens bőrének lézerre adott reakcióját, és csak akkor végzi el a beavatkozást, ha ezek a próbalövések 1-2 hét múlva semmilyen problémát nem okoztak.

Mi legyen a bőrgyógyászati házi patikában?

Mi legyen a bőrgyógyászati házi patikában?

Biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van otthon egy fiókban vagy dobozban elrejtve lázcsillapító, savlekötő, esetleg néhány maradék szem antibiotikum vagy éppen orrspray. Ez a jól bevált házi patika, és ha ez valóban jól felszerelt, akkor sürgős esetekben igencsak jól tud jönni. No de mi a helyzet a bőrgyógyászati készítményekkel, a mindenféle bőrbajokra használható, pardon, kenhető krémekkel, gyógyszerekkel? Sajnos a reklámok itt is megteszik a dolgukat, és sajnálattal tapasztalom, hogy majd' minden háztartásban van (most mindenki tegye a kezét a szívére): Neogranormon™ kenőcs, Fenistil™ gél, valamilyen körömvirág-krém, és Canesten™. Ezeken kívül sztenderd szokott lenni a kamillás- és az ecetes borogatás. A rossz hírem az, hogy kevés esettől eltekintve, a fenti kencéknek vannak sokkal jobb alternatívái. Nézzük, miből álljon a bőrgyógyászati házi patika, már ha szeretnénk ilyet. 
(Megjegyzem, a legtöbb itt felsorolt készítmény recept nélkül kapható, tehát nem kell orvossal felíratni. Azonban érdemes bőrgyógyászhoz fordulni, ha a kezelt tünet vagy betegség nem javul, elkerülendő a súlyosabb állapot kialakulását.)

  • Cremor aquosus (ejtsd: kremor akvózusz, magyarra fordítva vizes krém). Víz alapú, de paraffint is tartalmazó "alapkrém", felvitele után minimális zsíros érzetet hagy. Nagyon jó bőrpuhító, nyugtató krém: száraz bőrre, kiszáradásos ekcémára tökéletes, de testápolónak sem utolsó. Ha olyan krémet keresünk, ami abszolút nem hagy zsíros érzetet a bőrön, akkor az unguentum stearinit (ungventum sztearini) keressük, zsírosabb változata az unguentum hydrosum (ungventum hidrózum).
  • Unguentum hydrophilicum nonionicum (ejtsd: ungventum hidrofilikum nonionikum, általában mosakodókenőcsként ismert). Ahogy a neve is mutatja, szappanként/tusfürdőként lehet használni, tehát nedves bőrre felvinni, utána pedig lemosni. Nagyon jól hidratál, nyugtatja a bőrt (aktív bőrbetegségben, pl. pikkelysömör vagy atopiás ekcéma esetén ezzel javasoljuk a mosakodást, mivel nincs benne illatanyag és durva hatású detergens, azaz tisztítószer). Testápolóként, száraz bőrre ugyanolyan jól használható, illetve kiváltható vele annak a bizonyos kék flakonú német cégnek a tusolás közbeni vagy utáni testápolója is: zuhanyozzunk a jól megszokott tusfürdőnkkel, öblítsük le, majd a nedves bőrre vigyük fel a mosakodókenőcsöt, és ezt is öblítsük le.
  • Unguentum boraxatum (ejtsd: ungventum bórakszátum, bóraxos kenőcs). Bórvegyületet tartalmaz, ami egy enyhe antibakteriális és gomba elleni hatóanyag. A kenőcs vazelin alapú, tehát meglehetősen zsíros. Felületes gombás vagy bakteriális bőrfertőzések esetén alkalmazható, kimondottan jó hatású férfiak makkgyulladása esetén is. Csecsemőknek óvatosan adandó, ugyanis a bór nagy mennyiségben számukra mérgező lehet.
  • Unguentum ad vulnera (ejtsd: ungventum ad vulnera, sebkenőcs). Talán az egyik legjobb (és legolcsóbb) sebkenőcs. A benne lévő szalicilsav segíti a hámosodást, felületes sebekre, horzsolásokra tökéletes. Tipp: akár ezt, akár az előző bóraxos kenőcsöt a kiszáradt, kicserepesedett ajkakra is használhatjuk.
  • Alksebor kenőcs. Bőrtápláló A-vitamint, E-vitamint, bőrnyugtató panthenolt és fertőtlenítőt tartalmaz. Leggyakrabban enyhe fokú aknéban, rozáceában, illetve szeborreás ekcémában használható. Kissé zsíros, illetve a benne lévő A-vitamin irritáló hatású lehet, ha kimondottan gyulladt tünetekre kenik.
  • Betadine oldat, illetve szappan formában is kapható. Jód alapú fertőtlenítő, kisebb sérülésekre használható. A textíliákat barnára színezheti. Alternatívája a Neomagnol tabletta, ami klórt tartalmaz. Vízben kell feloldani, és ezzel lemosni, illetve borogatni a felülfertőzött tüneteket.
  • És nem utolsósorban Herpesin, illetve Telviran tabletta. Mindkettő vényköteles, herpesz elleni hatóanyagot (aciklovir) tartalmazó gyógyszer, az árukban van csak különbség. Akinek rendszeresen visszatérő ajak- vagy nemi szervi herpesze van, annak érdemes egy dobozzal tartani otthon: az első tünetek megjelenésekor mielőbb érdemes elkezdni szedni, és hatásosabb, mint az aciklovir helyileg, krém formában alkalmazott változata. Bármilyen orvos felírhatja.

 

5 tipp a profi otthoni (arc)bőrápoláshoz

5 tipp a profi otthoni (arc)bőrápoláshoz

Még mindig elcsodálkozom, hogy emberek milyen sokat panaszkodnak a saját bőrükről (nem szép, pattanásos, zsíros, érzékeny, kipirul, stb.), miközben gyakorlatilag semmit nem tesznek azért, hogy egy kis odafigyeléssel szó szerint jól érezzék magukat a bőrükben.

Pedig a feladat egyszerű - és a siker biztos, hiszen saját pácienseim is sikerrel alkalmazzák ezeket az egyszerű, de mégis sokat érő tanácsokat:

  1. Ismerd a saját (arc)bőrtípusod! Talán ezzel kezdődik minden. Azért fontos, mert ha nem a bőrünknek megfelelő textúrájú kozmetikumot választjuk, akkor egyrészt rossz érzés lesz a kozmetikumot használni (pl. zsíros bőrre zsíros kenőcsöt kenni), másrészt egy meglevő bőrproblémát tovább ronthatunk (pl. száraz bőrt szárító hatású vivőanyaggal kenjük). Alapvetően három bőrtípus van: száraz, zsíros és kombinált (T-vonalban - orr, homlok - zsíros, orcákon száraz). Honnan tudod, neked melyik van? Szappan- és alkoholmentes arclemosóval moss arcot, ne vigyél fel semmilyen kozmetikumot vagy sminket a bőrödre, és 2-3 óra múlva érezni fogod, milyen a bőröd (ha fénylik és zsíros jellegű, akkor egyértelműen zsíros, ha húzódik, esetleg durva tapintatú, akkor száraz; a kombinált pedig a kettő kombinációja, ahogy fent is írtam). Zsíros bőrre szárító hatású vivőanyagot használunk, mint a gél, az oldat, vagy esetleg az emulzió. Száraz bőrre zsírozó, hidratáló hatású anyag kell, ilyen a krém, a lotion vagy egy gazdag, olajos szérum. A kombinált bőrnél nehezebb a választás, itt ki kell tapasztalni, mit szeret a bőröd, vagy a megfelelő területre a megfelelő vivőanyagot viszed fel.
  2. Hatóanyag nélkül nincs hatás! Retinol, E-vitamin, hyaluronsav, antioxidánsok (zöldtea-kivonat, béta-glukán), niacin, réz-tripeptid. A leghatásosabb és mostanában legmenőbb hatóanyagok, amik nélkül meg sem érdemes venni egy kozmetikumot. Önmagában a vivőanyag és néhány gyógynövény-kivonat elég keveset ér! 
  3. Az irritáció a bőröd legnagyobb ellensége! Tudományosan bizonyított tény, hogy mind a fizikai (dörzsölés, nyomkodás), mind a kémiai (irritáló anyagok) irritáció gyulladást, pirosodást, faggyú-túltermelést okoz. Ezekre semmi szükséged, úgyhogy kerüld el őket! Hogyan? Gyengéd mozdulatokkal tisztítsd a bőröd (dörzsölést, fizikai hámlasztást, nyomkodást kerüld), illetve tedd tiltólistára a leggyakoribb kémiai irritáló anyagokat: ezek a parfümök (illatanyagok, fragrance néven is ismertek), a denaturált vagy "sima" alkohol, és sok növényi kivonat. Emellett zsíros bőrre az intenzíven tisztító hatású natrium-lauryl-sulfate (vagy sodium-lauryl-sulfate, SLS) összetevő sem ajánlott, mert minél több faggyút távolítasz el a bőrödről, annál inkább azt hiszi, hogy több utánpótlás kell, és meg is termeli azt.
  4. Hámlassz és óvakodj a naptól! Alig van ember, aki hámlasztó hatású kozmetikumot használ. Nem a kozmetikai vagy esztétikai hámlasztó kezelésekre kell gondolni, amik valóban hatásosak, de utána napokig hámlik tőle látványosan az arcod: alacsony (2-5%) koncentrációban a szalicilsav és a gyümölcsavak (alfa-hydroxi acids, AHA) minden nap használva folyamatosan megújítják a bőr hámrétegét, anélkül, hogy használatuk kellemetlen vagy rossz értelemben látványos lenne. Az UV-sugaraktól pedig sajnos óvakodni kell, mert ezek ágyaznak meg a későbbi ráncoknak és fénykárosodott bőrnek. Főleg nyáron nagyon fontos, hogy az utolsó nappali termék, amit felviszel az arcodra, mindig tartalmazzon fényvédőt!
  5. Felejtsd el a tégelyt! Elgondolkodtál már azon, hányszor nyitsz ki egy krémes tégelyt és nyúlsz bele, amíg el nem fogy a tartalma?! Ezzel egyrészt oxigénnel kerülnek kapcsolatba olyan hatóanyagok, amik eléggé érzékenyek a külvilág behatásaira, vagy egyenesen antioxidánsok (tehát az oxigén közömbösíti őket). Másrészt a nyúlkálással rengeteg kórokozót viszünk be a termékbe, amiket azután a bőrünkre kenünk, vagy amik lebontják a krém alkotórészeit. Éppen ezért mondj nemet a tégelyes termékekre, és csak pumpás, levegővel nem érintkező csomagolásban vásárolj kozmetikumot.

(forrás: Paula Begoun: The best skin of your life starts here. Beginning Press, 2015.)

Milyen a jó bőrgyógyász?

Milyen a jó bőrgyógyász?

Mindig is kíváncsi voltam arra, hogy az emberek szerint mitől jó egy bőrgyógyász. Gyakran hallani a szakterületemmel kapcsolatos közhelyeket: "csak felírja vagy ezt vagy azt a krémet", "meg sem vizsgált, csak rám nézett, amikor még az ajtóban álltam", satöbbi. Tudni akartam, hogyan lehetne rácáfolni ezekre az állításokra, és mit várnak el a páciensek egy (jó) bőrgyógyásztól.

Egy teljesen átlagos, járóbeteg-rendelésen eltöltött napon megkérdeztem aznap mindegyik, általam vizsgált pácienst, hogy szerinte milyen a jó bőrgyógyász. Tizenhat betegtől kaptam választ, ami statisztikailag nem nagy szám, ám privát felmérésem végére meglehetősen meglepődtem. A válaszok alább láthatóak, gyakoriság szerinti sorrendben.

És hogy min lepődtem meg? Mivel munkám eredménye jó esetben szemmel látható, olyan válaszokat vártam volna, hogy "eltünteti a bőrtüneteimet", "meggyógyít", vagy "olyan lesz a bőröm, mint korábban". De nem. Egy válasz sem vonatkozott szigorúan véve a szemmel látható eredményre, sokkal inkább az orvos személyére, vagy az orvos-beteg kapcsolatra. Sőt, az első három válasz a betegek majdnem kétharmadától származik, úgy, hogy egyszerre több tulajdonságot is említettek, tehát ezek kiemelten fontos elvárásoknak tűnnek, amikor bőrgyógyászati ellátást vesznek igénybe. Mindenképpen tanulságos, ugyanakkor - legalábbis általam - nem várt válaszok.

Meg kell jegyeznem, hogy a felmérést valóban beteg, bőrtünetek miatt jelentkező páciensek között végeztem - tehát nem esztétikai bőrgyógyászati kliensekkel, akik amúgy egészségesen kérnek valamilyen, őket "szebbé" tevő kezelést. Izgalmas lesz ugyanezt a felmérést az ő körükben is elvégezni.