Viewing entries in
kozmetológia

Ezt a három kozmetikumot használd, hogy olyan arcbőröd legyen, amire mindig vágytál

Ezt a három kozmetikumot használd, hogy olyan arcbőröd legyen, amire mindig vágytál

Három olyan egyszerű dolog következik most, amit talán még senkitől nem hallottál, amit nem szoktak reklámozni, ráadásul mindenki megengedheti magának, és ha beépíted a mindennapi bőrápolási rutinodba, bőröd egészen biztosan meg fogja hálálni. Nehézséget talán csak a megfelelő termékek megtalálása jelent, de ha erre elég időt fordítasz, és hajlandó vagy változtatni az eddig szupernek gondolt kozmetikumaidon (személyes és szakmai tapasztalat, hogy a legtöbb ember közel sem a valóban szuper hatású kozmetikumot használja...), akkor a siker majdnem biztosan garantált. Segítségül én is leírtam, melyik márka melyik képviselője személyesen az én kedvencem - nem, nem kapok tőlük jutalékot! És akkor mi ez a három dolog? Hát ezek: alkohol- és szappanmentes arclemosó, hámlasztó és retinol.

  • Kezdjük az arclemosóval. Arcot mindenki mos, legalább naponta egyszer, de jobb lenne inkább kétszer, reggel és este. Az arcmosáshoz, ha kímélni akarjuk a bőrünket, langyos vizet használunk, megtörléséhez pedig nem használunk törlőmozdulatokat, pláne nem frottírtörölközővel, inkább csak tapogató mozdulatokkal itassuk fel a nedvességet. A szuper arclemosó nem tartalmaz alkoholt (az összetevők listájában: ethyl alcohol, denaturated alcohol, SD alcohol, benyzl alcohol; de vigyázz, mert vannak "jó" alkoholok is, mint pl. cetyl-alcohol), nem tartalmaz szappant, azaz durva hatású detergenst (amilyen a nátrium-lauryl-szulfát - összetevők listájában sodium-lauryl-sulphate vagy SLS, TEA-lauryl-sulphate, viszont a jó detergensek pl. sodium cocoamphoacetate, sodium cetearyl sulphate, vagy sodium laureth sulphate), nem tartalmaz illatanyagot (perfume, fragrance) még növényi kivonat formájában sem (pl. levendula), és véletlenül sem tartalmaz dörzsölő hatású "gyöngyöket" vagy szemcséket, amik gyakorlatilag lesúrolják a hám felső részét. Valóban eltarthat egy ideig, amíg megtaláljuk a fentieknek megfelelő készítményt, de jelentem, több ilyen termék is van a piacon! Személyes kedvenc: Harangvölgyi HydroCare Cleanser (az illatanyagot leszámítva tökéletes!), vagy az Eucerin DermoPure arctisztító gél.
  • A hámlasztó gyorsabban szabadít meg az elhalt hámsejtek rétegétől, gyorsítja a bőr megújulását, és a fakó, fénytelen bőr legnagyobb ellensége. A fizikai hámlasztókat (mint a fent említett súroló hatású szemcsék) felejtsük el, és használjunk helyette kémiai hámlasztókat, amelyek hatóanyaga a hámsejteket összetartó kémiai kötéseket bontják le, a koncentráció függvényében kíméletesen. Hámlasztót lehet fluid, gél, lotion és szérum formájában is kapni, a száraz bőrűek a lotiont és a szérumot válasszák, a kombinált- és zsíros bőrűek a gélt vagy a fluidot. Az aknéra hajlamos, vagy zsíros bőrre a legjobb választás a szalicilsav (ami egy béta-hidroxi sax, azaz BHA), mert a többi savhoz képest zsíroldékony, ezáltal mélyen a pórusokba is bejut. Egyébként a rozáceás bőrt is ez a sav irritálja a legkevésbé. A többi AHA, azaz alfa-hidroxi sav, mint pl. a glikolsav, a tejsav, vagy a mandulasav, felületesebben hat, de ezek általában magasabb koncentrációban is elérhetőek (a szalicilsavat nehéz magas koncentrációban hosszú ideig oldatban tartani). A kozmetikumokban 10%-nál nem szokott több sav lenni, a bőrprobléma és az egyéni érzékenység szabja meg, hogy hol a határ. Itt is tanúsíthatom, hogy kiváló termékeket lehet itthon kapni. Személyes kedvenc: Paula's Choice Skin Perfecting 8% AHA gél.
  • Retinol. Szerintem a bőrápolás alfája és ómegája. Nem is lenne szabad olyan kozmetikumot forgalmazni, amiben nincs retinol... Na jó, a viccet félretéve, a retinol az egyik legtöbbet vizsgált és leghatásosabb kozmetikai összetevő. És az sem véletlen, hogy számos bőrbetegségben az A-vitamin (azaz a retinol) származékait használjuk akár helyileg, akár tabletta formájában. Nincs az a felhype-olt vagy fancy összetevő, ami a nyomába érne. Egy hátránya van, hogy irritálhat, de ez koncentrációfüggő. Minél nagyobb a koncentráció, annál kifejezettebb az anti-aging és antioxidáns hatása, de annál jobban irritál. Csakúgy, mint a hámlasztóknál, többféle kiszerelésben megtalálható, a kiválasztás a fent részletezett módon történjen (én személy szerint télen az olajos szérumba, nyáron viszont a fluidba "csomagolt" retinolt szeretem). Az összetevők között így is megtalálhatod: retinyl ascorbate, retinyl palmitate, retinyl retinoate. És ne feledjük, ha a csomagoláson nincs feltüntetve, hány százalék retinolt tartalmaz (ezt általában 1%-tól felfelé kezdik el ráírni, az azért már néhány ember bőrét csipkedheti, ha felviszi), akkor minél előbb szerepel az összetevők listájában, annál több van belőle! Ismételten jelentem, hogy van néhány retinolos kozmetikum a magyar piacon, ami szuperül van összerakva. Személyes kedvenc: The Ordinary Granactive Retinoid 2% emulzió.

Zárásnak egy mondat. Mielőtt bárki a nyakába veszi a drogériákat vagy a netet, egyet ne felejtsetek el: kozmetikumot nem veszünk tégelyben. SOHA! Minden kinyitáskor és belenyúláskor érintkezik oxigénnel és az ujjunkon levő zsírokkal és baktériumokkal. Akkor sem veszünk tégelyes kozmetikumot, ha 50.000 Ft-ba kerül - igazából ez a legnagyobb átverés, mert ha a termék valóban olyan hatásos, hogy ér 50.000 Ft-ot, akkor azt óvnák a fénytől, oxigéntől és minden mástól. Az ilyen gyártók, és az őket masszívan promótáló viszonteladók saját magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt a méregdrága tégelyes készítményeikkel.

Kipróbáltam a Creamboxot

Kipróbáltam a Creamboxot

És meglepődtem. Az ötlet nagyon fancy: tölts ki egy online kérdőívet otthon a fotelben ülve, és kapj személyre szabott kozmetikumokat csomagként megküldve. Valóban egyszerűbb és kényelmesebb, mint válogatni a tucatnyi kozmetikai márka és összetevő közül egy webshopban vagy a drogériában. De sajnos az egyszerűség és a "menőség" ebben az esetben a minőség és az ár rovására megy.

A Creambox szolgáltatását kozmetikusok hozták létre, és ők is üzemeltetik, legalábbis a honlap szerint. Prémium minőségű, magas hatóanyag-tartalmú kozmetikumok forgalmazását hirdetik, amit máshogy egyébként nehéz lenne beszerezni, és ezt próbálják összekötni az online igényfelmérés és az ezt követő személyre szabott ajánlat, majd megrendelés folyamatával. És itt jön rögtön a gond: összesen négy márka termékei érhetőek el, amit én rendkívül kevésnek találok, tekintve a hatalmas kínálatot a piacon. Ezen kívül, a forgalmazott termékek is hagynak kívánni valót maguk után, legalábbis amit nekem ajánlottak.

Merthogy én is kitöltöttem az online kérdőívet, aminek a célja az arcbőr-típus és a bőrprobléma meghatározása, amire megoldást keresünk. A teszt egyszerű, érthető, gyors. A végén regisztrálni kell az oldalra, megadva az e-mail címed, ahová 1-2 nap múlva elküldik a személyesen neked készített kozmetikum-ajánlatukat. A bőrtípusomat jól lőtték be (kombinált, T-vonalban zsíros, egyébként száraz), ezen kívül bejelöltem az anti-aginget, mint plusz kezelendő problémát.
A kapott ajánlatban három kozmetikum szerepelt: 

  • egy hidratáló fluid 13.000 Ft-ért, ami nyilvánvalóan tele van hidratáló összetevőkkel, de ezeken kívül csak E-vitamint és C-vitamint tartalmaz, ami hatóanyagok szempontjából édeskevés, meg persze illatanyagokat, amik a fő felelősei a bőrirritációnak
  • egy kollagénes hidratáló 9.600 Ft-ért, amiben az alap összetevőkön kívül szintén csak aloe vera van (a kollagént ne számítsuk, mert semmilyen hatása nincs, ránctalanító meg végképp nincs), és ez a készítmény is tele van illatanyagokkal
  • és a végére a nagyágyú, egy majdnem 59.000 (!!!) Ft-os "intenzív bőrépítő krém". Az összetétele nehezen kinyomozható, de E- és C-vitamin biztosan van benne, illetve "növényi kivonatok" és antioxidánsok - az utóbbi azért nagyon vicces, mert a krém tégelyben (!!!) érkezik, ahol minden egyes kinyitással érintkezik oxigénnel, és az antioxidánsok szép lassan elbomlanak, ezért a hatvanezer forint eléggé drága ár. Plusz egy összetevő sincs pontosan feltüntetve az interneten, így nem tudni, hogy mennyire anti-aging ez a krém és miért is fizetünk ennyit. Van még benne sheavaj és argán(olaj)-kivonat, na ezeket kombinált bőrre biztos nem kenném rá, mert tovább fokozzák a zsírosodást. A krémről azt írják, hogy "védi és újjáépíti sejtjeidet, és azt azt körülvevő mátrix sejteket is" - csak tudnám, mik azok a mátrix sejtek... Megint csak az üres, ámde jól hangzó marketing-maszlag, amit minden második ember bevesz.

Összességében nem látom be, miért fizetnék csaknem 82.000 Ft-ot három olyan kozmetikumért, amik lehet, hogy hidratálnak, de semmilyen igazoltan hatékony aktív összetevőt nem tartalmaznak (csak megjegyezném, hogy a Genium Orvosi Központban 75.000 Ft a lézeres arcfiatalítás egy kezelése, ami biztosan hatékonyabb, mint a fenti készítmények, de az általam használt, tényleg működő hatóanyagot tartalmazó kozmetikumok is kihozhatóak a fenti ár kb. negyedéből-harmadából). Plusz nincs köztük se arclemosó, se hámlasztó, ami a mindennapi arcápolási rutin fontos része lenne - ezzel ellentétben mindhárom kozmetikum hidratál, de akkor miért nem csak egy hidratálót javasoltak? Érdekes lenne látni, hogy a termékek kiválogatását valóban személyesen végzik, vagy egy algoritmus alapján kerülnek kiválasztásra. És azt sem igazán értem, hogy ha ezek a termékek valóban olyan "magas koncentrációban" tartalmaznak hatóanyagokat, mint ahogy hirdetik, akkor hogyan merik ezeket "csak" egy online kérdőív eredménye alapján valakinek ajánlani (mellesleg a fenti háromban alig volt hatóanyag...)? És miért csak négy cég terméke elérhető - amik nem is a legjobbak?

Tehát az elgondolás és az ötlet jó, a megvalósítás kevésbé, a (nekem) ajánlott termékek viszont kifejezetten rosszak, és biztos nem venném meg őket. Merésznek tartok úgy ajánlani valakinek kozmetikumot, hogy nem beszélgetek vele legalább 10 percet élőben, amikor van alkalmam megnézni és megtapintani a bőrét, megbeszélni az eddigi bőrápolási rutint (és hogy ebben vannak-e problémás részek vagy esetleg termékek), és kitérni a kezelendő problémákra. Ha a fentieken átgondolva továbbfejlesztik a szolgáltatást, és bővítik a termékpalettát, akkor egy nagyon jó szolgáltatást kapnánk.

Saját krémet fejlesztettem - és működik!

Saját krémet fejlesztettem - és működik!

Aki ismer, az tudja, mennyire szeretem a helyi kezelést és bőrápolást optimalizálni, így elég alaposan utána szoktam nézni, mi van egy-egy kozmetikumban vagy patikai krémben. Mindig is nagyon menőnek tartottam, akik bele mertek vágni, és saját márkás kozmetikumokat kezdtek gyártani, forgalmazni (bevallom, ez nekem is nagy álmom). Talán az első lépést tettem meg most, mivel kifejlesztettem a saját krémemet, ami patikai alapanyagokból áll, és az első tesztelők véleménye alapján nagyon jól működik. De mi is ez pontosan?

Alapvetően egy kézkrémet kerestem (ami egyébként testápolóként is használható), mert télen nekem is mindig kiszárad a kezem. De a drogériában kapható krémektől alapvetően ódzkodom (illatanyagok, csilivili csomagolás, gyenge hatás), a patikai kenőcsök között pedig nem igazán találtam olyat, amelynek az állaga pont megfelelt volna. Így vettem egy nagy levegőt, és alaposabban szemügyre vettem a legjobb, általam már használt patikai kenőcsöket, és a legjobbnak tartott kézkrémeket, és elkezdtem őket összetevők szerint analizálni. Igyekeztem csak patikai összetevőkre hagyatkozni, kihasználva az előnyt, hogy a gyógyszertáros elkészíti helyettem a krémet, és nem nekem kell otthon bíbelődnöm vele. Így született meg az első verzió, ami egész jó volt, de nem az igazi, aztán a második, ami már jobb volt, és a végső, harmadik, amit jelenleg is használok, és véglegesnek gondolok. Gyakorlatilag elhagytam a "rossz" összetevőket és meghagytam a "jónak" gondoltakat.

És hogy mi van benne? Tényleg a legegyszerűbb dolgok, de szerintem ettől jó és működik:

  • vazelin: sokak által átkozott és megvetett alapanyag, pedig rendkívül jó bőrpuhító, ráadásul bőrbarát, nem irritál. A bio-fanatikusok által hajtogatott "ki ken magára a föld alól származó anyagot" dumát (merthogy a vazelin egy kőolaj-származék) felejtsük el, mert akkor sárgarépát se egyen senki...
  • cetil-sztearil-alkohol: emulgeátor (azaz segít összekeverni és oldatban tartani a zsírokat és a vizes anyagokat), de állományjavítóként is funkcionál, illetve a bőrt is puhítja.
  • lanolin: gyapjúviasz, a juhok gyapjújából származik. Rendkívül jó bőrtápláló és zsírozó alapanyag. Előfordul ellene érzékenységi reakció, ilyenkor kihagyható a krémből.
  • glicerin: vízmegkötő hatású anyag, segíti a hámréteg optimális hidratáltságát megtartani, ezen kívül bőrpuhító is. 
  • karbamid vagy húgysav: rosszul csengő neve ellenére egy kiváló hatóanyag, mivel alacsony koncentrációban enyhe hámlasztó hatása van, kismértékben gyulladást is csökkent, és szerepet játszik a hám vízmegkötő képességének javításában.

A többi összetevő gyakorlatilag stablilzálószer és desztillált víz. Az a jó ebben a krémben, hogy tetszés szerint lehet bele még keverni hatóanyagot (pl. A-vitamint), de ki is lehet venni belőle, pl. lanolin. Állagra közepesen zsíros, inkább krémnek, mint kenőcsnek mondanám, gyorsan beszívódik, de hosszan érezteti a hatását (alvás előtti bekenés után még reggel is lehet érezni a hidratáló hatást). Arcra talán kicsit nehéz állagú, de kezeken kívül testápolónak is kiváló. 
A krém egyelőre receptre elérhető bármelyik rendelésemen. Illetve várom üzleti angyalok jelentkezését is, hátha... :)

Ne dőlj be ennek a 6 szépségápolási tévhitnek!

Ne dőlj be ennek a 6 szépségápolási tévhitnek!

A minap egy hírportálon olvastam egy szépségápolással foglalkozó cikket, amelyben az arcbőr öregedése elleni lehetséges teendőket taglalták. Mint - sajnos - már megszokott, ebben is szembejött velem számos olyan tévhit és semmitmondó, ámde jól hangzó (marketing)sallang, amelyeknek semmi köze a tudományos alapokon nyugvó bőrápoláshoz. Lássuk ezeket az egyébként gyakori, de fals állításokat és tanácsokat, pontokba szedve, amelyeket szakmai (és személyes) véleményem követ.

  • A harmincas éveink előtt nyoma sincs a keratózisnak, azaz az elszarudosásnak.
    Hál' Istennek, hogy VAN nyoma, hiszen az elszarusodás bőrünk alapvető tulajdonsága. Elszarusodás nélkül a bőr úgy nézne ki, mint például egy vízhólyag alapja annak megnyílásakor. Az egészséges szaruréteg védi a bőrt, és egyenletes textúrát biztosít. A kóros elszarusodás (diszkeratózis) már egészen más: ezt az UV-sugárzás (is) okozza, a bőr megvastagodik, fénytelen, viasz-szerű lesz. Ez a kóros elszarusodás pontokban is jelentkezhet, mint apró "bőrkeményedések", ez akár daganat-megelőző állapotot is jelenthet.
     
  • A mosolyvonalak a korai fénykárosodás jelei.
    A "mosolyvonalakat" (ahogy a neve is mutatja) az arc, ebben az esetben a száj körüli mimikai izmok működése okozza, és semmi köze a fénykárosodáshoz. Utóbbi finom, apró ráncokat okoz, ezek általában 50 éves kor körül jelentkeznek először. A mimikai ráncokat kozmetikumokkal nem lehet eltüntetni, erre való az okozó izmok bénítása botulinum toxinnal. Megjegyzem, kozmetikumokkal nagyjából semmilyen ráncot nem lehet eltüntetni, maximum a nagyon finom, sekély ráncokat, de ezeket is csak azért, mert hidratálásuk a bőr (átmeneti, értsd: néhány órán át tartó) megduzzadását okozza, és ez (átmenetileg) feltöltheti ezeket.
Statikus, főként fénykárosodás okozta ráncok (forrás: regionalderm.com)

Statikus, főként fénykárosodás okozta ráncok
(forrás: regionalderm.com)

Dinamikus ráncok: a száj körül mosolyráncok, a szem szélén apró szarkalábak (forrás: hcp.juvederm.com)

Dinamikus ráncok: a száj körül mosolyráncok, a szem szélén apró szarkalábak
(forrás: hcp.juvederm.com)

  • A megfelelő folyadékbevitel felel a bőr optimális hidratáltságáért.
    Bárcsak! Ha ez így lenne, nem lenne száraz bőrű ember. Sajnos hál' Istennek (bocsánat, ezt nem lehetett kihagyni) a szervezetünk ennél okosabb, és a szükségesnél több folyadékot a veséink vizelet formájában kiválasztják. Az emberi test kínosan ügyel arra, hogy fenntartsa belső egyensúlyát, ami ha megbomlik, annak súlyos következményei vannak. Ezért nem lehet többek között "lúgosítani": a szervezet úgynevezett pufferrendszerei azonnal kiegyenlítik az ingadozásokat (ha a test pH-értéke egy századdal (!!) megváltozik, az halálos is lehet). Tehát egészséges a sok folyadék, de a bőrünknek gyakorlatilag nem számít.
     
  • Arcradírozásra heti egyszer szükség van.
    Az arcadírozás, amit általában valamilyen mechanikai módszerrel végeznek, hihetetlenül nagy stresszt jelent a bőrnek, főleg a viszonylag vékony arcbőrnek. Irritációt, gyulladást, breakoutok (irritáció okozta gyulladásos "kiütés") megjelenését okozhatja. Sokkal kíméletesebb a kémiai arcradír, amikor is enyhe hatású savakkal (gyümölcssav, szalicilsav, stb.) távolítjuk el az elhalt hámsejteket - ezt azonban koncentrációtól függően akár naponta is alkalmazhatjuk, és bátran a napi bőrápolási rutin részévé tehetjük, feltéve ha az adott hámlasztó hatású kozmetikum nem tartalmaz irritáló összetevőket (lásd korábbi posztjaimban).
     
  • Csak 100%-ban természetes anyagokat használjunk.
    A bio nem egyenlő a hatásos és biztonságos bőrápolással. A körömvirág is természetes, mégis okozhat ekcémát. Sőt, a leggyakoribb irritáló anyagok pont a növényi eredetű kivonatok és illatanyagok (pl. citrusfélék, levendula, fahéj, borsmenta). Ja, és még valami: ha valami bio, az nem fog feltétlenül jobban felszívódni a bőrbe - igazából nagyon ritka az az összetevő, ami a bőrből tényleg felszívódik és a keringésbe kerül, ezeket azonban csak bonyolult (és drága) gyógyszertechnológiai módszerekkel képesek előállítani.
     
  • Tévhit, hogy a szemkörnyék bőre arckrémmel ápolható, hiszen itt a bőrnek más a szerkezete.
    Nem, a fenti állítás maga a tévhit. A szemkörnyék bőre pontosan olyan szerkezetű, mint a bőr mindenhol máshol, csak vékonyabb (lásd a lenti szövettani képeket), és ezért irritációra hajlamosabb. Az ok, amiért külön szemkörnyék-ápoló kozmetikumokat készítenek, az egyrészt a profitszerzés (ezek általában drágábbak, mert hát ugye a szemkörnyéknek megkülönböztetett ápolás - és árazás - jár), másrészt maga a tény, hogy ez a vékony bőr ténylegesen könnyebben irritálódik, és ez utóbbit alá is írom. De egy viszonylag kevés aktív hatóanyagot tartalmazó hidratáló krém ugyanúgy használható a szemek köré, mint bárhová.
A szemkörnyéki bőr szövettani képe mikroszkóp alatt: vékony szaruréteg (legfelül, rózsaszín), alatta néhány sejtsorból álló hám (lilás). (A hám alatti barna foltok gyulladás nyomai, nem szerkezetbeli eltérések.) Forrás: http://www.odermatol.com/issue-in-html/2013-3-21-fixed/

A szemkörnyéki bőr szövettani képe mikroszkóp alatt: vékony szaruréteg (legfelül, rózsaszín), alatta néhány sejtsorból álló hám (lilás). (A hám alatti barna foltok gyulladás nyomai, nem szerkezetbeli eltérések.)
Forrás: http://www.odermatol.com/issue-in-html/2013-3-21-fixed/

Felkarról vett bőrminta szövettani képe: közepesen vastag szaruréteg (legfelül, sötétrózsaszín), alatta vastag, sok sejtsorból álló hám (lilás). Forrás: https://escholarship.org/uc/item/945113x1

Felkarról vett bőrminta szövettani képe: közepesen vastag szaruréteg (legfelül, sötétrózsaszín), alatta vastag, sok sejtsorból álló hám (lilás).
Forrás: https://escholarship.org/uc/item/945113x1

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerekről már mindenki hallott: ott vannak a diszkókban, a pénztári vonalkód-leolvasókban, a DVD-lejátszókban, és nagyon sok orvosi rendelőben is. De miért jó a lézer? És miért a bőrgyógyászatban? Miket lehet vele csinálni és elérni? A bőrgyógyászati lézerkezelésekről alapfokon.

A lézer lebutítva gyakorlatilag egy egyszínű, tökéletesen fókuszált, és így nagyon energiadús fénysugár. Ezt a nagy energiát pedig általában annak az anyagnak adja át, amiben elnyelődik, így fejti ki a hatását. Ez a hatás leggyakrabban hőhatás, tehát a lézerfény energiája hőenergiává alakul. Az, hogy egy bizonyos fajta lézer milyen anyagban nyelődik el a legjobban, a lézer hullámhossza mondja meg, ami szorosan összefügg a lézert előállító berendezés anyagával - utóbbi szerint van pl. szén-dioxid lézer, rubin lézer, dióda lézer. Ezek mindig egy jól meghatározható hullámhosszú lézersugarat hoznak létre, ami, ha az emberi szervezetbe jut, akkor pontosan meg lehet mondani, hogy ott mit fog megváltoztatni.
A szén-dioxid és az erbium lézer például a vízben nyelődik el majdnem 100%-ban, és a hoenergia a vizet szinte azonnal gőzzé alakítja, "felrobbantja", így ez a lézer a magas víztartalmú szöveteket képes elvágni. A neodímium lézer a bőr barna pigmentjében, a melaninban nyelődik el, azt melegíti fel, és a magas melanintartalmú szőrszálak "égnek" így el.

A fentiek alapján lassan körvonalazódik a lézerek bőrgyógyászatban betöltött szerepe. A vágásra alkalmas lézerekkel a bőr felszínéről lehet növedékeket, jóindulatú tumorokat eltávolítani, sokkal pontosabban, mint szikével, és általában kevesebb vérzéssel. Ha a vágásra használt lézereket nagy felületen használjuk (pl. az arcon), de nem engedjük, hogy a lézersugár túlságosan mélyre hatoljon, akkor gyakorlatilag hámlasztásra is használható a módszer, mint ahogy alkalmazzuk is ezt a gyakorlatban. A lézeres hámlasztással hegeket lehet kezelni, illetve a bőr textúráját lehet javítani. Ha pedig az eredeti lézersugarat sok apró kis nyalábra bontjuk, akkor jutunk el a frakcionált lézerkezeléshez, amikor is ez a sok apró kis "lézer-oszlop" a bőrbe hatolva kisebb sérülést, de gyakorlatilag ugyanolyan hőhatást eredményez - így lerövidítve a bőr regenerációjának az idejét. (Ebben a youtube videóban egy frakcionált lézerkezelést lehet megnézni, ahol nagyon szépen lehet látni a bőrön keletkező sok kis apró pöttyöt, amit a nyalábjaira bontott lézersugár hoz létre.)

A lézerek azonban sokkal többet tudnak, mint vágni. Említettem már a hőhatást, ami a lézersugár elnyelődésekor keletkezik. Ha ez a bőr pigmentjében megy végbe, akkor a pigmentet tartalmazó képletek (pl. szőr) esnek áldozatul. Ha a vérben, akkor a sok vért tartalmazó képletek, mint pl. értágulatok, tűzfoltok, de akár gyulladt pattanások halványulnak vagy tűnnek el. Ha pedig a bőr középső rétegében levő kollagént melegítjük fel, az egyrészt összehúzódik, másrészt új kollagén termelését tudjuk így serkenteni. Ez utóbbi módszerrel gyakorlatilag a bőrt (leginkább az arcon) tudjuk "megfiatalítani" és feszesíteni, ezen hatás kialakulásához azonban több kezelés és több hónap szükséges - míg pl. egy értágulat a lézeres kezelés közben azonnal eltűnik.

Általánosságban elmondható, hogy a biztos szakmai kezekben a lézer felhasználása is biztonságos. Napbarnított bőrön tilos lézert alkalmazni, ill. akkor is, ha a lézerkezelést követően 3-4 héttel tudottan napfény fogja érni a bőrünket - maradandó pigmentáció alakulhat ki. Nem szabad lézerkezelést végezni, ha valakinek sebgyógyulási- vagy fokozott hegképződési zavara ismert, és epilepszia esetén sem, a fényfelvillanások miatt. Arci kezeléseknél nagyon fontos, hogy a lézerfény, ill. a kezelés a herpeszvírust aktivizálhatja, ezért akinek korábban volt már ajakherpesze, annak a kezelés előtt és után is herpeszvírus elleni gyógyszert kell szednie.
A legtöbb arckezelés után néhány nap alatt elhalványuló bőrpír keletkezik, a lézer intenzitásától függően hámlással kísérve, ezt bele kell kalkulálni a "felépülési" időszakba. A lézeres szőrtelenítést követően a kezelt szőrszálak 2-3 héttel a kezelés után hullanak ki, a teljes terület szőrtelenítéséhez pedig általában 3-6 kezelés szükséges.

Minden, a legegyszerűbb lézerkezelés előtt is konzultáción kell megbeszélni a kezelési stratégiát, az időtartamát, és természetesen az anyagi vonzatát, nem lehet tehát rögtön az első viziten fejest ugrani a kezelésbe. Már csak azért sem, mert egy lelkiismeretes lézer felhasználó a kezelési terület egy félreeső pontján néhány "próbalövést" végez a tervezett beavatkozás előtt, megismerendő a páciens bőrének lézerre adott reakcióját, és csak akkor végzi el a beavatkozást, ha ezek a próbalövések 1-2 hét múlva semmilyen problémát nem okoztak.

5 tipp a profi otthoni (arc)bőrápoláshoz

5 tipp a profi otthoni (arc)bőrápoláshoz

Még mindig elcsodálkozom, hogy emberek milyen sokat panaszkodnak a saját bőrükről (nem szép, pattanásos, zsíros, érzékeny, kipirul, stb.), miközben gyakorlatilag semmit nem tesznek azért, hogy egy kis odafigyeléssel szó szerint jól érezzék magukat a bőrükben.

Pedig a feladat egyszerű - és a siker biztos, hiszen saját pácienseim is sikerrel alkalmazzák ezeket az egyszerű, de mégis sokat érő tanácsokat:

  1. Ismerd a saját (arc)bőrtípusod! Talán ezzel kezdődik minden. Azért fontos, mert ha nem a bőrünknek megfelelő textúrájú kozmetikumot választjuk, akkor egyrészt rossz érzés lesz a kozmetikumot használni (pl. zsíros bőrre zsíros kenőcsöt kenni), másrészt egy meglevő bőrproblémát tovább ronthatunk (pl. száraz bőrt szárító hatású vivőanyaggal kenjük). Alapvetően három bőrtípus van: száraz, zsíros és kombinált (T-vonalban - orr, homlok - zsíros, orcákon száraz). Honnan tudod, neked melyik van? Szappan- és alkoholmentes arclemosóval moss arcot, ne vigyél fel semmilyen kozmetikumot vagy sminket a bőrödre, és 2-3 óra múlva érezni fogod, milyen a bőröd (ha fénylik és zsíros jellegű, akkor egyértelműen zsíros, ha húzódik, esetleg durva tapintatú, akkor száraz; a kombinált pedig a kettő kombinációja, ahogy fent is írtam). Zsíros bőrre szárító hatású vivőanyagot használunk, mint a gél, az oldat, vagy esetleg az emulzió. Száraz bőrre zsírozó, hidratáló hatású anyag kell, ilyen a krém, a lotion vagy egy gazdag, olajos szérum. A kombinált bőrnél nehezebb a választás, itt ki kell tapasztalni, mit szeret a bőröd, vagy a megfelelő területre a megfelelő vivőanyagot viszed fel.
  2. Hatóanyag nélkül nincs hatás! Retinol, E-vitamin, hyaluronsav, antioxidánsok (zöldtea-kivonat, béta-glukán), niacin, réz-tripeptid. A leghatásosabb és mostanában legmenőbb hatóanyagok, amik nélkül meg sem érdemes venni egy kozmetikumot. Önmagában a vivőanyag és néhány gyógynövény-kivonat elég keveset ér! 
  3. Az irritáció a bőröd legnagyobb ellensége! Tudományosan bizonyított tény, hogy mind a fizikai (dörzsölés, nyomkodás), mind a kémiai (irritáló anyagok) irritáció gyulladást, pirosodást, faggyú-túltermelést okoz. Ezekre semmi szükséged, úgyhogy kerüld el őket! Hogyan? Gyengéd mozdulatokkal tisztítsd a bőröd (dörzsölést, fizikai hámlasztást, nyomkodást kerüld), illetve tedd tiltólistára a leggyakoribb kémiai irritáló anyagokat: ezek a parfümök (illatanyagok, fragrance néven is ismertek), a denaturált vagy "sima" alkohol, és sok növényi kivonat. Emellett zsíros bőrre az intenzíven tisztító hatású natrium-lauryl-sulfate (vagy sodium-lauryl-sulfate, SLS) összetevő sem ajánlott, mert minél több faggyút távolítasz el a bőrödről, annál inkább azt hiszi, hogy több utánpótlás kell, és meg is termeli azt.
  4. Hámlassz és óvakodj a naptól! Alig van ember, aki hámlasztó hatású kozmetikumot használ. Nem a kozmetikai vagy esztétikai hámlasztó kezelésekre kell gondolni, amik valóban hatásosak, de utána napokig hámlik tőle látványosan az arcod: alacsony (2-5%) koncentrációban a szalicilsav és a gyümölcsavak (alfa-hydroxi acids, AHA) minden nap használva folyamatosan megújítják a bőr hámrétegét, anélkül, hogy használatuk kellemetlen vagy rossz értelemben látványos lenne. Az UV-sugaraktól pedig sajnos óvakodni kell, mert ezek ágyaznak meg a későbbi ráncoknak és fénykárosodott bőrnek. Főleg nyáron nagyon fontos, hogy az utolsó nappali termék, amit felviszel az arcodra, mindig tartalmazzon fényvédőt!
  5. Felejtsd el a tégelyt! Elgondolkodtál már azon, hányszor nyitsz ki egy krémes tégelyt és nyúlsz bele, amíg el nem fogy a tartalma?! Ezzel egyrészt oxigénnel kerülnek kapcsolatba olyan hatóanyagok, amik eléggé érzékenyek a külvilág behatásaira, vagy egyenesen antioxidánsok (tehát az oxigén közömbösíti őket). Másrészt a nyúlkálással rengeteg kórokozót viszünk be a termékbe, amiket azután a bőrünkre kenünk, vagy amik lebontják a krém alkotórészeit. Éppen ezért mondj nemet a tégelyes termékekre, és csak pumpás, levegővel nem érintkező csomagolásban vásárolj kozmetikumot.

(forrás: Paula Begoun: The best skin of your life starts here. Beginning Press, 2015.)

Miért van agyag a samponban és az arclemosóban?

Miért van agyag a samponban és az arclemosóban?

Egyre több reklámban látni, hogy különféle kozmetikumok összetevői közül az agyagot emelik ki. De miért tennének egy szürkésbarna, tocsogós közetfajtát bőr- vagy hajápolási termékekbe, amikről biztos nem a föld és a sár jut eszünkbe? Ennek jártam utána, mert bevallom, én sem tudtam a választ.

Kezdjük az alapoknál: mi egyáltalán az agyag? A Wikipédia szerint: "Az agyag igen elterjedt kőzetféleség, finomszemcsés összetevőkből áll. Azokat az üledékes kőzeteket sorolják ide, melyek szemcsemérete nem haladja meg a 0,02 mm-t." Tehát az agyagszemcsék a homokénál is kisebbek, szárazon jellegzetesen por formájú, nedvességet felvéve pedig ragacsossá, formálhatóvá válik, túl sok víz hozzáadásakor azonban feloldódik és lebegő üledékké alakul. Elektronmikroszkópos felvételen jól látható, hogy apró, viszonylag éles szegélyű lemezkékből áll, ennek még a későbbiekben sok jelentősége lesz. Alapvetően mindenkinek a szürke agyag jut az eszébe, de létezik sárga, vörös, vagy zöld agyag is - attól függően, hogy milyen más elemeket, általában vasat, ként vagy rezet, tartalmaz.

Ennyit a kémiáról és a földrajzról. Írásos feljegyzések alapján az agyagot már az ókori egyiptomiak és görögök is használták, főleg a bőrre kenve, tisztálkodásra és gyulladáscsökkentésre. Ki más is lenne az első agyag-használó ókori celeb, mint maga Kleopátra. A XX. század derekán tudományosan is bizonyították, hogy az agyag rendkívül jó nedvszívó-képességű, kémiailag semleges (tehát remek kozmetikai alapanyag, amiben sok minden el lehet keverni), nem mérgező, és megfelelő mennyiségű folyadék hozzáadásával a tapintása is kellemes, lágy érzetet kelt. A '90-es években kísérletekkel is igazolták, hogy az agyag rengeteg mindent "magába tud szívni", legyen az a bőrön termelődő felesleges faggyú vagy sebváladék, illetve a sok kis apró lemezke által biztosított hatalmas felszínről párolgó víz hőt von el a környezetéből, azaz hűsít. Szintén a kis, éles szélű mikroszkópikus lemezkék dörzspapírként hámlasztják le a bőrről az elhalt hámsejteket és távolítják el a szennyeződéseket.

A fentieken kívül azonban meglehetősen kevés olyan tudományos forrást találtam, ahol az agyagot mint kozmetikai összetevőt, vagy annak bőrre gyakorolt hatásait vizsgálták volna. Csupán két, ezzel kapcsolatos kísérletre bukkantam: patkányok bőrén alkalmazva az agyag néhány százalékkal növelte a bőrben képződő kollagén mennyiségét - sajnos magyarázatot erre nem adtak, illetve a bőrre felvitt agyag növelte az adott bőrterület hőmérsékletét és véráramlását. Sajnos ezeken kívül csupán jól hangzó, szenzáció-hajhász és a marketinget megkönnyítő tulajdonságokat olvasni az agyagról, ezek közül az egyik, hogy természetes eredetű (a körömvirág is az, mégis tud ekcémát okozni), a másik, hogy "megköti a bőrben levő toxikus anyagokat" (ezt a feladatot pedig a májunk látja el, nem a kozmetikumok).

Egy szó, mint száz: hogy az arclemosókban miért lehet agyag, az a fentiek alapján talán egyértelmű. De hogy samponokban, a tisztító hatáson kívül, miért van, az továbbra is rejtély marad. Ha valaki esetleg tudja a választ, ne tartsa magában és ossza meg velem!

(felhasznált irodalom: https://en.wikipedia.org/wiki/Medicinal_clay)

Mindent a mikrotűs kezelésekről

Mindent a mikrotűs kezelésekről

Dermaroller, dermapen, rádiófrekvenciás mikrotűs kezelés - sokat, sokan és sokszor halljuk ezeket a fogalmakat manapság, ha szépségápolásról van szó, tapasztalataim szerint azonban a laikusok vagy épp hasonló kezelésre készülő kliensek gyakran megfelelő szakértelemmel nem rendelkező (szak)emberek olykor sallangos, többnyire marketing célú ismertetése vagy véleménye alapján gondolják, hogy ez a kezelés hatásos/nem hatásos, neki való/nem neki való. Ebben szeretnék egy kicsit rendet tenni és a tudomány oldaláról is megvilágítani, amit meg lehet.

Régóta ismert tény, hogy a bőr sérülése beindítja a sebgyógyulás folyamatát, amely során a kellemetlen, gyulladásos fázist követően megkezdődik az eredeti állapot helyreállítása: ezt a sejtek felgyorsult osztódása, illetve az általuk termelt anyagok, legyen az kollagén, növekedési faktorok vagy hyaluronsav, segítik elő. A '90-es években plasztikai sebészek és bőrgyógyászok vették észre, hogy ezen jótékony folyamatok korábbi műtéti hegek megjelenését javították, amennyiben - véletlenül vagy mesterségesen - megsértették ezeket a hegeket. Ezt követően már csak néhány lépés volt, hogy elsőként akne okozta hegeket a bőr mesterséges "megsértésével", azaz a sebgyógyulási folyamatok beindításával, megpróbáljanak eltüntetni. Az ígéretes eredményeket látva pedig ma már nem csak hegkezelésre, hanem az egyébként egészséges bőr struktúrájának javítására, rejuvenációs, azaz fiatalító céllal, alkalmazzák ezt a "kontrollált sebgyógyulási" folyamatot. Az akne és műtéti hegek kezelésén, és bőrfiatalításon kívül sikeresen lehet alkalmazni a gyakorlatban melasma, foltos hajhullás, időnként rosacea kezelésében is.

forrás: https://www.mdneedlepen.com/micro-needle-pen-vs-derma-roller/

forrás: https://www.mdneedlepen.com/micro-needle-pen-vs-derma-roller/

Legyen szó bármilyen eszközről, a beavatkozás során egy hosszát és átmérőjét tekintve milliméteres nagyságrendben levő tűt (vagy tűket) szúrnak a bőrbe, ez gyakorlatilag a bőr mesterséges megsebzése. A szúrás mélységét vagy kézzel, a bőrre nyomás erejével szabályozzák, vagy modernebb eszközökkel ez automatikusan történik. A legelterjedtebb mikrotűs eszköz a dermaroller, aminek egy nyélhez rögzített forgó hengerén sok-sok apró tű ül sorban, ezt kell a bőrön végiggörgetni. Hátránya, hogy az általa okozott hatások és mellékhatások nagyban függnek a használó kézügyességétől, illetve a bőrbe éppen begördülő, illetve az onnan kigördülő tűk nem vékony, függőleges, hanem nagyobb, ferde sebeket ejtenek. A dermapen valóban egy vastag tollhoz hasonlít, amelynek a végéből automatikusan, egyszerre jön ki, majd húzódik vissza négyzetes elrendeződésben mikrotűk sokasága. Ezekkel az eszközökkel többnyire kozmetikákban találkozhatunk, azonban a rádiófrekvenciás mikrotűs eszközök, illetve kezelések csak orvosi felügyelettel érhetőek el. Miért rádiófrekvenciás? Mert egy dermapenhez hasonló eszközzel a bőrbe engedett tűk a csúcsukon hőt termelnek, ezáltal a mechanikus sebzés mellett az irha sejtjeit kisfokú (kb. 60°C-os) hőhatás éri, ami vizsgálatok szerint fokozza a kötőszöveti rostok és növekedési faktorok termelődését. A tűk szára szigetelt, tehát a hámot és a bőr felszínét "nem sütik meg".

A kezelések hatékonysága nem kérdéses! Egy vizsgálatban (Aust és mtsai., 2008.) a kezelt bőrterületek szövettani vizsgálatával igazolták, hogy négy mikrotűs kezelést követően 6 hónappal a bőrben a kollagén- és elasztikus rostok aránya a négyszeresére nőtt. A kezeléseket követően pedig általában kihasználjuk, hogy az érintett bőr gyakorlatilag tele van igen apró sebekkel, melyeken keresztül különböző hatóanyagokat tudunk célzottan az irhába juttatni, legyen az hyaluronsav a megfelelő hidratáltságért, retinol a bőr öregedése ellen, vagy antioxidáns hatású c-vitamin. Nagy előnye a mikrotűs kezeléseknek, hogy nincs "down-time", azaz lábadozási idő: egy rádiófrekvenciás mikrotűs beavatkozás után az okozott bőrpír és kisfokú vizenyő 1-2 óra alatt elmúlik, szemben egy középmély peelinget követő 4-5 napos hámlással. Természetesen vannak olyan állapotok, amikor tilos mikrotűs kezelést végezni: ha a kliensnek véralvadási zavara van vagy véralvadás-gátlót szed, aktív herpesz fertőzés, aktív akne betegség, illetve krónikus, arcot érintő bőrbetegség (pl. atopiás dermatitisz, pszoriázis) esetén.

Ha az arcbőr szerkezetének javításáról, az igen finom ráncok csökkentéséről, aknés hegek vagy napfény-károsodás jeleinek mérsékléséről van szó, akkor az egyébként igen hatásos, de több napig tartó hámlást okozó peelingek mellett a mikrotűs kezelések valódi alternatívát jelentenek. Megbízható, tapasztalt szakember kezében a dermaroller és dermapen nem jelent veszélyforrást, azonban az elérhető hatás fokozásához válasszunk rádiófrekvenciás mikrotűs kezelést.

(felhasznált irodalom: http://journals.lww.com/plasreconsurg/Abstract/2008/04000/Percutaneous_Collagen_Induction_Therapy__An.46.aspx)

Egy szépségápolási rítus, amire már oda se figyelünk

Egy szépségápolási rítus, amire már oda se figyelünk

Olyannyira a mindennapjaink részévé vált, olyan rutinszerű, és olyan egyszerűnek tűnik: az arcmosás a szép arcbőr egyik alfája és ómegája. Gyakorlatilag az arcbőr megtisztításáról beszélünk, amivel egyrészt eltávolítjuk a szennyeződéseket, felesleges faggyút és izzadságot a bőrünkről, másrészt előkészítjük arcunkat a tisztítás utáni teendőkre (legyen az tonik, hidratáló, vagy smink felvitele).

Mint mondtam, egyszerűnek tűnik, mégis, ha rosszul, rossz kozmetikumokkal végezzük, sok kárt tudunk okozni. A legtöbben reggel, ébredés után hideg vizet locsolnak az arcukba, majd törölközővel szárazra törlik. Hölgyek esetleg még valamilyen arclemosót is használnak hozzá. Nos, mind a nagyon hideg, mind a forró víz irritálja a bőrt: arcmosáshoz langyos, kézmeleg vizet használjunk (bármekkora is a kísértés, hogy a jéghideg víztől jól felébredünk), szárításnál pedig tapogató mozdulatokat használjunk, ne húzzuk vagy dörzsöljük törölközővel a bőrünket! A különféle arcmosó textíliák, vagy egyéb dörzsölésre használt kellékek is szigorúan kerülendőek.

Az arcmosást természetesen valamilyen tisztító kozmetikummal vihetjük tökélyre. Sajnálatos, hogy a legtöbb ember még mindig a szappant, vagy alkoholt tartalmazó termékeket választja, amikor tisztításról van szó. (Ennél még érdekesebb, hogy a legtöbb ember akkor érzi kimondottan tisztának az arcát, amikor az alkalmazott alkohol, vagy szappan hatására arcbőre teljesen száraz, faggyúmentes tapintatú lesz - nem "csúszik" rajta az ujj, akár még finoman húzódik, ég is.) Sajnos, minél több faggyút próbálunk bőrünkről eltávolítani, az annál többet fog termelni. Ezen kívül, a népszerű arctisztítókban megtalálható illatanyagok, konzerválószerek, és az úgynevezett SLS (szódium-lauryl szulfát, szappan-hatású vegyület) még önmagukban is irritációt, gyulladást okozhatnak, különösen rosszat tesznek az aknés vagy rozáceára hajlamos bőrnek.

Tehát, összefoglalva a napi arcmosási rutinunkat:

  • első öblítés langyos csapvízzel
  • kíméletes, alkohol-, szappan-, SLS-, illatanyag-mentes, vízzel használható arclemosó felvitele és szétoszlatása ujjaink segítségével
  • második öblítés
  • törölközővel a nedvesség felitatása, "tapogató" mozdulatokkal

Ui: Kedves szakállt/bajuszt viselő férfitársak! Mivel az arcszőrzet többé-kevésbé úgy viselkedik, mint a hajunk (sajnos zsírosodik és megtartja a szennyeződéseket), érdemes az arclemosót erre a területre is felvinni és használni, hacsak nincs erre a célra speciális samponunk vagy tisztítónk.

Végezetül az amerikai bőrgyógyász társaság (AAD) videója az arcmosásról - amit eddig leírtam, arról beszéljenek a képsorok.

Érzékeny bőr(?)

Érzékeny bőr(?)

Elöljáróban csak egy szám: 25%. Ekkora hányada volt az új kozmetikumoknak "érzékeny bőrre" felirattal ellátva 2014-ben és 2015-ben. Pedig az "érzékeny bőr" önmagában nem orvosi, és még csak nem is bőrgyógyászati kategória. A bőrbetegek 20-80%-a (ami elég nagy szórás...) állítja magáról, hogy érzékeny a bőre, pedig magát a kifejezést a marketing hívta életre.

Ha érzékeny bőrről beszélünk, a legtöbbször az arcbőrünkre gondolunk (nem mellesleg a legtöbb kozmetikumot is ide visszük fel). Azt sokan tudják, hogy az allergiás eredetű kórképek gyakorisága a modern világban mondjuk az ipari forradalom előtti időknek többszöröse. Ennek a trendnek megfelelően, nyilván egyre emelkedik azok száma, akiknek a bőre allergiás reakció(ka)t mutat egy-egy allergénnel szemben. Ez a kontaktdermatitisz, az ekcéma egy fajtája. Atopiás ekcémából is egyre több van. És a rozácea sem ritka bőrbetegség manapság. De komolyan indokolja mindez, hogy a kozmetikumok negyede érzékeny bőrre legyen kifejlesztve? Nem. De az emberek szeretnek különlegesnek tűnni és egy bizonyos "szubkultúrába" tartozni - a kozmetikumok "érzékeny bőrre" pont azt az extra törődést adják (ugye, még reklámszlogenben is visszatér ez a kifejezés?!), ami táplálhatja ezt a különlegesség-érzést. És ez a marketing.

Bizonyítandó, mennyire labilis alapokon áll az érzékeny bőr fogalma, érdekes tesztet végeztek önkéntesekkel, akiknek saját véleményük szerint érzékeny volt a bőrük: egyik oldali orcájukat csapvízzel, másik oldali orcájukat hígított tejsavval kenték be. Az eredmény: a résztvevők fele nem tudta megkülönböztetni, melyik oldalon melyik anyag van (a hígított tejsav azért tudja csipkedni a bőrt). Magyarul, nekik speciális antennáik vannak arra, hogy - érzékeny bőr hipotézisüket alátámasztandó - bármi irritálhatja a bőrüket, akár a csapvíz is.

Mint mondtam, nincs olyan, hogy érzékeny bőr. Van ekcémára hajlamos bőr, van atopiás bőr, van rozáceára hajlamos bőr, vagy esetleg seborrhoeás. Ha egy kozmetikum használatát követően bőrproblémák lépnek fel, az attól van, hogy bőrünk alapbetegségét, vagy hajlamát, valamivel életre keltettük. Vagy csak szimplán olyan anyagokat vittünk fel a bőrre (denaturált alkohol, illatanyagok, levendula, kamilla, stb), amelyek egy egészséges emberen is tüneteket produkálnak, nemhogy egy rozáceás arcon. Sőt, szomorú tény, de sok kozmetikai cég olyan hatóanyagokat lát el "érzékeny bőrre" címkével, amelyek önmagukban okozhatnak bőrirritációt (pl. allantoin, kamilla). Nem akarok hadat üzenni ezeknek a kemikáliáknak, de mindenkinek tudnia kell, mit szeret a bőre, és mit nem. Kényelmes arra hivatkozni, hogy érzékeny a bőrünk, csak a rest sajnos kétszer fárad.

(felhasznált irodalom: http://www.paulaschoice.com/expert-advice/skincare-advice/sensitive-skin/how-sensitizing-ingredients-hurt-skin.html?fdid=sensitive-skin)