Viewing entries tagged
bőrbetegség

Pöttyös tenyerek, pöttyös talpak

Pöttyös tenyerek, pöttyös talpak

A téli időszakban megszaporodnak a felső légúti vírusfertőzések, melyek ritkán járnak bőrtünetekkel. Van azonban egy, amellyel legtöbbször gyermekgyógyászok, és mi, bőrgyógyászok találkoznak, ez a találó elnevezésű kéz-láb-száj betegség.

Habár ennek a fertőzésnek a tankönyvek szerint a nyári hónapokban van "szezonja", de kisebb járványok az év bármely szakaszában, így ilyenkor, a téli hónapokban is előfordulhatnak. Jellemzően kisgyermekek és fiatal felnőttek érintettek, és ha nem áll fenn semmilyen, az immunrendszer működését hátrányosan befolyásoló alapbetegség, banális kórképnek tekinthető.
A kórokozó az enterovirusok családjába tartozik, és jellemzően cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés hőemelkedéssel, torokfájással kezdődik, majd 2-3 nap múlva kezdenek megjelenni a betegség nevét adó vörös kiütések a tenyereken, a talpakon és a torokban. (Figyelem, a betegség nem összetévesztendő a száj- és körömfájás betegséggel, ami patás állatok fertőzése, és extrém ritkán fertőz embert!)

A tenyéren látható, vörös, égő érzést okozó kiütések a kéz-láb-száj betegségre típusosak. Hasonlóak jelennek meg a talpakon is. Forrás: dermnetnz.com

A tenyéren látható, vörös, égő érzést okozó kiütések a kéz-láb-száj betegségre típusosak. Hasonlóak jelennek meg a talpakon is. Forrás: dermnetnz.com

Maguk a bőr- és nyálkahártya-tünetek égő érzést okozhatnak, és ritkán jelennek meg máshol (ilyenkor is leggyakrabban a fenti területek szomszédságában, tehát az alkarokon, a lábszárakon, és a száj körül). Egyébként az esetek kb. 25%-ában a szájban ki sem fejlődnek a kiütések. 

A fertőzés általában 10 nap alatt spontán gyógyul, gyógyszer ellene - mivel vírusfertőzésről van szó - nincs, de nincs is szükség rá. Komplikációt ritkán, és főleg gyermekkorban okoz, ami leggyakrabban a kiszáradás, mivel a fájdalmas szájtünetek miatt nehezített és kellemetlen az evés és az ivás. A diagnózis a tünetek jellegzetes eloszlása és megjelenése miatt egyszerű, bonyolult laborvizsgálatok feleslegesek. A bőrgyógyász fő feladata a beteg megnyugtatása, maximum az égő érzés miatt lehet helyi hűsítő hatású készítményeket, esetleg jeges borogatást alkalmazni, több-kevesebb sikerrel.

És ha elkanyarodunk a gyermekgyógyászattól a "felnőttgyógyászat" felé, személy szerint egy szifilisz-szűrést mindenképpen javaslok, hiszen ez a 2. stádiumában hasonlóképp a tenyereken és talpakon okoz tüneteket.

forrás: uptodate.com

Rozácea

Rozácea

Sokan pusztán kozmetikai problémának tekintik, és már megszokták, hogy arcbőrük érzékeny, kipirul - épp ezért nem is fordulnak orvoshoz. Pedig a rozácea, avagy a "kelták betegsége" szakmai értelemben egy bőrbetegség, pontosabban egy hajlam, amit sajnos véglegesen gyógyítani nem lehet, viszont a megfelelő odafigyeléssel és orvosi-kozmetikai kezeléssel gyönyörűen karban lehet tartani.

A kelták betegsége, hiszen főként az I-II-es bőrtípusú (tehát világos hajú és -szemű, fehér bőrű) emberek arcán jelentkezik, először általában fiatal felnőttkorban. Nők gyakrabban érintettek, mint férfiak, és általában a nők gyakoribb kozmetikum-használata miatt náluk lehetnek kifejezettebbek és ezért zavaróbbak a tünetek. Típusosan az arcbőr érintett, ezen belül is meghatározott régiók (orcák, homlok, orr), ritkábban a szemek (kötőhártya, szaruhártya). A betegség pontos oka nem ismert (hiszen akkor tudnánk gyógyítani): tudományos vizsgálatok alapján genetikai hajlam, az arcbőr ereinek és beidegzésének, illetve a bőr immunrendszerének zavara az, amelyek összjátékaként az arcbőr egyébként nem káros, hétköznapi behatásokra is bőrpír, duzzanat és gyulladás keletkezik. Ezek a rozácea korai stádiumában még maguktól elmúlhatnak néhány óra alatt, azonban ahogy a rozáceás páciens betegsége "tovább menetel", a bőrtünetek egyre inkább állandóvá válnak.

A rozácea összes tünete: balra fent a kezdeti stádium, jobbra fent a kötőszövetesen átépült bőr, mint utolsó stádium

A rozácea összes tünete: balra fent a kezdeti stádium, jobbra fent a kötőszövetesen átépült bőr, mint utolsó stádium

A betegség kezdetekor főleg az orcán és a homlokon láthatóak apró, kitágult erek, esetleg halvány bőrpír. A következő stádiumokban a fentiek mellett gyulladt csomók, vizenyő, és akár pattanás-szerű tünetek is kialakulhatnak, végül a bőr kötőszövetesen átépül, megvastagodik, egyenetlenné válik. Ismerjük az okuláris, azaz szemészeti rozáceát, ahol - akár bőrtünetek nélkül is - a kötőhártya, rosszabb esetben a szaruhártya gyulladását látjuk, a szemben érzett idegentest-érzéssel, akár látásromlással is. A rozáceával kapcsolatos két fő probléma, hogy nem vesszük figyelembe a páciens panaszait az arcbőrön tapasztalt érzékenységről és égő érzésről, illetve gyakran keverik össze az akne betegséggel, holott a két állapot kezelése nagyban különbözik! Egyébként a rozácea tipikusan blikkdiagnózis, a gyakorló bőrgyógyász ránézésre felimeri a tüneteket, habár valóban sokmindenre hasonlíthat.

És ha már a kezelésnél tartunk: személy szerint a legfontosabbnak tartom, és minden páciensemet buzdítom egy "betegség-napló" vezetésére. Mivel a tüneteket általában külső, nehezebben vagy könnyebben kiküszöbölhető ingerek (pl. hirtelen hőmérséklet-változás, UV-sugárzás, alkohol-fogyasztás, fűszeres vagy forró ételek, nem megfelelő kozmetikum, stressz) lobbantják fel, ezért célszerű a bőrtünetek romlásakor átgondolni és lejegyzetelni, hogy a megelőző 1-2 órában mi történt velünk. Így könnyen azonosíthatóvá válnak azok a faktorok, amelyeket elkerülve sokat tehetünk a tünetek megelőzéséért. Ezen kívül a kezelés első és második lépcsője a megfelelő, nem irritáló kozmetikumok, illetve helyileg alkalmazott gyógyszerformák (oldatok, krémek, emulziók) kiválasztása és alkalmazása. Súlyosabb esetben, illetve szemészeti tünetekkel szükség van szájon át szedett, szisztémás kezelésre, a legsúlyosabb stádiumban pedig már csak sebészeti korrekciós beavatkozással érhető el javulás. A gyógyszeres kezeléseken kívül elérhetőek szintén hatásos kozmetológiai kezelések is, ilyen például a villanófény (IPL) kezelés vagy a lézeres kezelések, ezek főleg a betegség kezdeti szakaszaiban hatásosak.

Ne nyugodjunk tehát bele, hogy arcbőrünk érzékeny, ég, húzódik, és időnként bőrpír és gyulladás jelentkezik rajta: a megfelelő szakmai segítséggel legtöbbször van megoldás a problémákra.

(felhasznált irodalom: https://www.uptodate.com/contents/rosacea-pathogenesis-clinical-features-and-diagnosis?source=search_result&search=rosacea&selectedTitle=2~38)

Ekcéma, a jolly joker

Ekcéma, a jolly joker

Egy kedves ismerősöm jómúltkor azt találta mondani, hogy egy bőrgyógyász akkor mondja valamire, hogy ekcéma, ha nem tudja, mi a páciens valódi problémája. Azon túl, hogy ezen jót mosolyogtam, rájöttem, hogy valóban nagyon sokszor dobálózunk ezzel a szóval, anélkül, hogy ad absurdum megmagyaráznánk, pontosan mi is állhat mögötte. Most erre teszek egy kísérletet.

Az ekcéma szó a görög "ekzein" szóból származik, és jelentése tökéletesen rávilágít a bőrön látható tünetekre: bugyborékol, felfőz. A legtöbb ekcéma-formánál ugyanis sok, apró hólyagcsa jelenik meg egymás mellett a bőrön, amik általában viszketnek, és az elkaparás miatt nem mindig láthatóak. Az ekcéma, mint olyan, gyűjtőfogalom, és sok bőrbetegség tartozik hozzá. Szinonimája a dermatitis, ami latinul bőrgyulladást jelent. Gyakorlatilag mindkettő felváltva használható, megjegyzem, a dermatitis inkább akut kórképekre használt kifejezés, az ekcéma inkább krónikus. 

Amit a köznyelvben ekcémának neveznek, az ovosilag leggyakrabban az irritatív- és az allergiás kontaktdermatitis. Előbbi esetében a bőr védőrétege sérül (mosószer, sav, lúg, túl gyakori és intenzív mosdás, stb.), és ez okozza a gyulladást, tehát nem allergiáról van szó! Utóbbi a valódi allergia, ilyenkor a bőrbe jutott anyag (hajfesték, nikkel, illatanyag, körömvirág, stb.) vált ki valódi, legtöbbször a bejutás helyére korlátozódó allergiás reakciót. Az ekcémás bőr szerkezete felbomlik, számtalan apró sérülés keletkezik rajta, amelyeken keresztül kórokozók tudnak behatolni és így felülfertőzni a tüneteket. 

A fenti két leggyakoribb ekzema-forma mellett még számos létezik. Főleg télen, mikor száraz a levegő, a kiszáradt bőr önmagában képes ekcemát okozni. Az atopiás ekcéma részben örökletes betegség, általában kisgyermekkorban jelentkezik először. Ebben az esetben a felhám egyik molekuláris "építőköve" hiányzik, ezért a bőr könnyen kiszárad, sérülékeny, felülfertőződik. A seborrhoeás ekcémát a bőrünkön élő gombafaj okozza, ez jellemzően a hajas fejbőrre, a homlokra, a szemöldökökre és az orr-ajak közötti redőkre korlátozódóan okoz vörös, sárgásan hámló tüneteket. A mikrobás ekcémát a szervezetben zajló, általában bakteriális fertőzések okozzák, az innen felszabaduló bakteriális anyagok okoznak gyulladást a bőrben. 

Tehát, a legtöbbször a bőrgyógyász pontosan tudja, mivel áll szemben, amikor "ekcémát kiált" - ezt talán nem magyarázzuk el elég gyakran a pácienseknek. Hogy ezután a diagnózis után a bőrgyógyász-viccekből jól ismert kék, vagy piros tubusos krémet írjuk fel (mert az egyik úgyis használ :), az egyedi elbírálást igényel.