Viewing entries tagged
bőrgyógyászat

Pöttyös tenyerek, pöttyös talpak

Pöttyös tenyerek, pöttyös talpak

A téli időszakban megszaporodnak a felső légúti vírusfertőzések, melyek ritkán járnak bőrtünetekkel. Van azonban egy, amellyel legtöbbször gyermekgyógyászok, és mi, bőrgyógyászok találkoznak, ez a találó elnevezésű kéz-láb-száj betegség.

Habár ennek a fertőzésnek a tankönyvek szerint a nyári hónapokban van "szezonja", de kisebb járványok az év bármely szakaszában, így ilyenkor, a téli hónapokban is előfordulhatnak. Jellemzően kisgyermekek és fiatal felnőttek érintettek, és ha nem áll fenn semmilyen, az immunrendszer működését hátrányosan befolyásoló alapbetegség, banális kórképnek tekinthető.
A kórokozó az enterovirusok családjába tartozik, és jellemzően cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés hőemelkedéssel, torokfájással kezdődik, majd 2-3 nap múlva kezdenek megjelenni a betegség nevét adó vörös kiütések a tenyereken, a talpakon és a torokban. (Figyelem, a betegség nem összetévesztendő a száj- és körömfájás betegséggel, ami patás állatok fertőzése, és extrém ritkán fertőz embert!)

A tenyéren látható, vörös, égő érzést okozó kiütések a kéz-láb-száj betegségre típusosak. Hasonlóak jelennek meg a talpakon is. Forrás: dermnetnz.com

A tenyéren látható, vörös, égő érzést okozó kiütések a kéz-láb-száj betegségre típusosak. Hasonlóak jelennek meg a talpakon is. Forrás: dermnetnz.com

Maguk a bőr- és nyálkahártya-tünetek égő érzést okozhatnak, és ritkán jelennek meg máshol (ilyenkor is leggyakrabban a fenti területek szomszédságában, tehát az alkarokon, a lábszárakon, és a száj körül). Egyébként az esetek kb. 25%-ában a szájban ki sem fejlődnek a kiütések. 

A fertőzés általában 10 nap alatt spontán gyógyul, gyógyszer ellene - mivel vírusfertőzésről van szó - nincs, de nincs is szükség rá. Komplikációt ritkán, és főleg gyermekkorban okoz, ami leggyakrabban a kiszáradás, mivel a fájdalmas szájtünetek miatt nehezített és kellemetlen az evés és az ivás. A diagnózis a tünetek jellegzetes eloszlása és megjelenése miatt egyszerű, bonyolult laborvizsgálatok feleslegesek. A bőrgyógyász fő feladata a beteg megnyugtatása, maximum az égő érzés miatt lehet helyi hűsítő hatású készítményeket, esetleg jeges borogatást alkalmazni, több-kevesebb sikerrel.

És ha elkanyarodunk a gyermekgyógyászattól a "felnőttgyógyászat" felé, személy szerint egy szifilisz-szűrést mindenképpen javaslok, hiszen ez a 2. stádiumában hasonlóképp a tenyereken és talpakon okoz tüneteket.

forrás: uptodate.com

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerek a bőrgyógyászatban

Lézerekről már mindenki hallott: ott vannak a diszkókban, a pénztári vonalkód-leolvasókban, a DVD-lejátszókban, és nagyon sok orvosi rendelőben is. De miért jó a lézer? És miért a bőrgyógyászatban? Miket lehet vele csinálni és elérni? A bőrgyógyászati lézerkezelésekről alapfokon.

A lézer lebutítva gyakorlatilag egy egyszínű, tökéletesen fókuszált, és így nagyon energiadús fénysugár. Ezt a nagy energiát pedig általában annak az anyagnak adja át, amiben elnyelődik, így fejti ki a hatását. Ez a hatás leggyakrabban hőhatás, tehát a lézerfény energiája hőenergiává alakul. Az, hogy egy bizonyos fajta lézer milyen anyagban nyelődik el a legjobban, a lézer hullámhossza mondja meg, ami szorosan összefügg a lézert előállító berendezés anyagával - utóbbi szerint van pl. szén-dioxid lézer, rubin lézer, dióda lézer. Ezek mindig egy jól meghatározható hullámhosszú lézersugarat hoznak létre, ami, ha az emberi szervezetbe jut, akkor pontosan meg lehet mondani, hogy ott mit fog megváltoztatni.
A szén-dioxid és az erbium lézer például a vízben nyelődik el majdnem 100%-ban, és a hoenergia a vizet szinte azonnal gőzzé alakítja, "felrobbantja", így ez a lézer a magas víztartalmú szöveteket képes elvágni. A neodímium lézer a bőr barna pigmentjében, a melaninban nyelődik el, azt melegíti fel, és a magas melanintartalmú szőrszálak "égnek" így el.

A fentiek alapján lassan körvonalazódik a lézerek bőrgyógyászatban betöltött szerepe. A vágásra alkalmas lézerekkel a bőr felszínéről lehet növedékeket, jóindulatú tumorokat eltávolítani, sokkal pontosabban, mint szikével, és általában kevesebb vérzéssel. Ha a vágásra használt lézereket nagy felületen használjuk (pl. az arcon), de nem engedjük, hogy a lézersugár túlságosan mélyre hatoljon, akkor gyakorlatilag hámlasztásra is használható a módszer, mint ahogy alkalmazzuk is ezt a gyakorlatban. A lézeres hámlasztással hegeket lehet kezelni, illetve a bőr textúráját lehet javítani. Ha pedig az eredeti lézersugarat sok apró kis nyalábra bontjuk, akkor jutunk el a frakcionált lézerkezeléshez, amikor is ez a sok apró kis "lézer-oszlop" a bőrbe hatolva kisebb sérülést, de gyakorlatilag ugyanolyan hőhatást eredményez - így lerövidítve a bőr regenerációjának az idejét. (Ebben a youtube videóban egy frakcionált lézerkezelést lehet megnézni, ahol nagyon szépen lehet látni a bőrön keletkező sok kis apró pöttyöt, amit a nyalábjaira bontott lézersugár hoz létre.)

A lézerek azonban sokkal többet tudnak, mint vágni. Említettem már a hőhatást, ami a lézersugár elnyelődésekor keletkezik. Ha ez a bőr pigmentjében megy végbe, akkor a pigmentet tartalmazó képletek (pl. szőr) esnek áldozatul. Ha a vérben, akkor a sok vért tartalmazó képletek, mint pl. értágulatok, tűzfoltok, de akár gyulladt pattanások halványulnak vagy tűnnek el. Ha pedig a bőr középső rétegében levő kollagént melegítjük fel, az egyrészt összehúzódik, másrészt új kollagén termelését tudjuk így serkenteni. Ez utóbbi módszerrel gyakorlatilag a bőrt (leginkább az arcon) tudjuk "megfiatalítani" és feszesíteni, ezen hatás kialakulásához azonban több kezelés és több hónap szükséges - míg pl. egy értágulat a lézeres kezelés közben azonnal eltűnik.

Általánosságban elmondható, hogy a biztos szakmai kezekben a lézer felhasználása is biztonságos. Napbarnított bőrön tilos lézert alkalmazni, ill. akkor is, ha a lézerkezelést követően 3-4 héttel tudottan napfény fogja érni a bőrünket - maradandó pigmentáció alakulhat ki. Nem szabad lézerkezelést végezni, ha valakinek sebgyógyulási- vagy fokozott hegképződési zavara ismert, és epilepszia esetén sem, a fényfelvillanások miatt. Arci kezeléseknél nagyon fontos, hogy a lézerfény, ill. a kezelés a herpeszvírust aktivizálhatja, ezért akinek korábban volt már ajakherpesze, annak a kezelés előtt és után is herpeszvírus elleni gyógyszert kell szednie.
A legtöbb arckezelés után néhány nap alatt elhalványuló bőrpír keletkezik, a lézer intenzitásától függően hámlással kísérve, ezt bele kell kalkulálni a "felépülési" időszakba. A lézeres szőrtelenítést követően a kezelt szőrszálak 2-3 héttel a kezelés után hullanak ki, a teljes terület szőrtelenítéséhez pedig általában 3-6 kezelés szükséges.

Minden, a legegyszerűbb lézerkezelés előtt is konzultáción kell megbeszélni a kezelési stratégiát, az időtartamát, és természetesen az anyagi vonzatát, nem lehet tehát rögtön az első viziten fejest ugrani a kezelésbe. Már csak azért sem, mert egy lelkiismeretes lézer felhasználó a kezelési terület egy félreeső pontján néhány "próbalövést" végez a tervezett beavatkozás előtt, megismerendő a páciens bőrének lézerre adott reakcióját, és csak akkor végzi el a beavatkozást, ha ezek a próbalövések 1-2 hét múlva semmilyen problémát nem okoztak.