Viewing entries tagged
ekcéma

Így mondj búcsút a száraz kezeknek - bennfentes tippekkel!

Így mondj búcsút a száraz kezeknek - bennfentes tippekkel!

Egyre több páciensem (és ismerősöm) fordul hozzám és panaszkodik kézszárazságról. Ami nem véletlen, hiszen a téli időszak nem a száraz bőr legjobb barátja: ilyenkor a levegő relatív páratartalma csökken, ezáltal szárazabb lesz, amihez a belső terek fűtése is hozzájárul. Ezt tovább tudja rontani a gyakori kézmosás vagy mosogatás is, és a rendszeres kézápolás hiányában már kész is a baj: a kéz bőre kiszárad, sprőddé válik, akár be is repedezhet és vérezhet.

Ilyenkor mondják sokan, hogy "dehát én használok kézkrémet...". Nos, sajnos a piacon levő divatos kézkrémek és testápolók sokkal többet adnak a csinos csomagolásra, a finom illatra és magának a krémnek a selymes, lehetőleg zsíros érzetet nem hátrahagyó textúrájára, mint a valódi hidratálásra és bőrnyugtatásra. Sőt, ha valaki elolvassa ezeknek a termékeknek az összetevő (INCI-) listáját, meglepően kevés valóban hidratáló hatású anyagot talál bennük - az állagjavítók, illatanyagok és selymes tapintást biztosító szilikon-származékok javára.

Mint oly' sokszor, most is érdemes visszanyúlni az általában jól beváló gyógyszertári készítményekhez (amelyeket egyébként a Magyar Gyógyszerkönyv is tartalmaz, tehát említésük nem bizonyul reklámnak :) ). Meglehet, hogy ezeknek a krémeknek "gyógyszertár-szaguk" van, és a csomagolásuk sem idéz csillogó tubusokat a drogériákból, viszont igazán hatásos eredményt lehet velük elérni, ha a bőr hidratálásáról van szó. Sőt, egy tapasztalt (és a gyógyszertári, helyi kezelésre alkalmazható készítményeket jól ismerő) bőrgyógyász személyre is tudja szabni a patikai kozmetikumot, hiszen minden készítmény más-más arányban tartalmaz zsírokat, elegyítő anyagokat és bőrpuhító vegyületeket. Nagy általánosságban azonban elmondható, hogy kevésbé száraz bőrre a cremor aquosus (kremor akvózusz, "vizes krém"), kifejezetten száraz és berepedezett bőrre pedig a zsírosabb unguentum leniens (ungventum leniensz, "puhító kenőcs") jó választás lehet - ezekből a készítményekből 1-1 adag recept nélkül is megvásárolható.

A megfelelő kézkrém megtalálása azonban gyakran nem elég, a bőrszárazságot fokozó tevékenységeket is át kell gondolni, szükség szerint módosítani (vagy kiiktatni). Ilyen pl. a túl gyakori szappanos kézmosás (a szappan a szintén gyógyszertári "mosakodókenőccsel" remekül helyettesíthető), a forró vizes fürdés vagy mosakodás (minél melegebb a víz, annál inkább szárítja a bőrt), a manapság divatos, hordozható alkoholos kézfertőtlenítők használata (a bennük lévő alkohol rendkívül szárító hatású), a gyakori és gumikesztyű nélküli mosogatás, és a szabadban a kesztyű viselésének mellőzése (ami megvédi kezeinket a hideg és száraz levegő direkt hatásától). 

És a végére egy bennfentes tipp: a már fent említett mosakodókenőcs tökéletesen helyettesítheti a zuhanyzás utáni testápolókat. A krémet a nedves bőrre felkenve, majd leöblítve pontosan ugyanazt a hatást lehet elérni, és máris sokat tettünk a száraz bőr ellen.

Van új a nap alatt

Van új a nap alatt

Túl vagyunk az idei nyár első hőhullámán. Sajnos a strandokon sok leégett bőrű embert láttam ezen a hétvégén is, de ezúttal nem a csapból is folyó UV-sugárzás vs. bőrrák témakört szeretném tovább boncolgatni, hanem néhány bőrgyógyászati problémára felhívni a figyelmet, amikkel a legtöbbször nyáron találkozunk, a napsütés (és az UV-sugárzás) elengedhetetlen a kialakulásukhoz, és csak nagyon kevesen ismerik (fel) őket.

Majd' minden beteg megkérdezi nyáron, hogy az ő bőrbetegségével lehet-e napra menni. A válasz a legtöbbször az, hogy igen - valójában kevés olyan bőrbetegség van, ahol a direkt napfény kifejezetten káros. Azon túl, hogy a bőrünket ért UV-sugárzástól lebarnulunk (vagy leégünk), ez nagyon sok más folyamatot is beindít a kültakarónkban: az immunsejtek egy része, amelyek a bőrünkben "laknak", az UV sugarak hatására elhagyják a bőr felszíni rétegeit, és mélyebbre vándorolnak, olykor teljesen elhagyják a bőrt. Ez azokban a bőrbetegségekben áldásos hatású, amelyek kialakulásában és fenntartásában ezek az immunsejtek szerepet játszanak. Ilyen például a pikkelysömör, vagy a legtöbb ekzema-fajta. Következzen viszont most néhány olyan kórkép, ahol a napsugárzás indítja be a kóros folyamatokat, és az ellenségünkké válik.

Óriás medvetalp

Óriás medvetalp

Az első és legfontosabb a phytophotodermatitis. Phyto- mint növény, photo- mint fény, és dermatitis mint ekzéma. Tehát növények plusz fény okozta ekzéma. Létezik néhány növény, amelyek nedvei olyan kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek a bőrünkre kerülve, majd UV-sugárzással találkozva immunológiai folyamatot indítanak el. A legtöbbször a növény szára, vagy virága a veszélyes, illetve ha ezek a részei megsérülnek, és a nedvek a bőrünkre kerülnek. A konyhakertünkben ilyen növény a petrezselyem, a pasztinák, és a zeller. A medvetalppal kirándulások alkalmával találkozhatunk, bár egyre gyakrabban városban is előfordul. A citrusfélék pedig azért veszélyesek, mert bár velük növény formájában ritkán kerülünk szembe, de például parfümökben, vagy kozmetikumokban gyakran előfordulnak, és a reggel a nyakunkra fújt parfüm helyén estére egy vörös, ekcémás folt keletkezhet. Jellemző ezekre a tünetekre, hogy vörösek, égnek-viszketnek, időnként fel is hólyagosodhatnak, és 48-72 óra múlva maguktól elmúlnak.

Jól látható, ahogy a növény hosszú szárának megfelelően alakultak ki a vonalas (és ez esetben hólyagos) bőrtünetek.

Jól látható, ahogy a növény hosszú szárának megfelelően alakultak ki a vonalas (és ez esetben hólyagos) bőrtünetek.

Hasonlóan a növényekhez, van néhány gyógyszer-hatóanyag, amelyek szintén fényérzékenységet okoznak. Talán a legelterjedtebbek a fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentő krémekben, gélekben levő nem-szteroid gyulladáscsökkentők: a bőrre kenve, majd a napra kifeküdve súlyos hólyagos bőrtüneteket provokálhatnak. Hasonlóan vigyázni kell néhány szájon át szedett gyógyszer esetében is, mert a tetraciklin hatóanyagú antibiotikumok, a retinol-származékok (helyi készítményekben is előfordulhat), az amiodaron, és az úgynevezett "szulfa"-vegyületek szájon át szedve fényérzékennyé teszik a bőrt.

(felhasznált irodalom: https://emedicine.medscape.com/article/1119566-overview)

Ekcéma, a jolly joker

Ekcéma, a jolly joker

Egy kedves ismerősöm jómúltkor azt találta mondani, hogy egy bőrgyógyász akkor mondja valamire, hogy ekcéma, ha nem tudja, mi a páciens valódi problémája. Azon túl, hogy ezen jót mosolyogtam, rájöttem, hogy valóban nagyon sokszor dobálózunk ezzel a szóval, anélkül, hogy ad absurdum megmagyaráznánk, pontosan mi is állhat mögötte. Most erre teszek egy kísérletet.

Az ekcéma szó a görög "ekzein" szóból származik, és jelentése tökéletesen rávilágít a bőrön látható tünetekre: bugyborékol, felfőz. A legtöbb ekcéma-formánál ugyanis sok, apró hólyagcsa jelenik meg egymás mellett a bőrön, amik általában viszketnek, és az elkaparás miatt nem mindig láthatóak. Az ekcéma, mint olyan, gyűjtőfogalom, és sok bőrbetegség tartozik hozzá. Szinonimája a dermatitis, ami latinul bőrgyulladást jelent. Gyakorlatilag mindkettő felváltva használható, megjegyzem, a dermatitis inkább akut kórképekre használt kifejezés, az ekcéma inkább krónikus. 

Amit a köznyelvben ekcémának neveznek, az ovosilag leggyakrabban az irritatív- és az allergiás kontaktdermatitis. Előbbi esetében a bőr védőrétege sérül (mosószer, sav, lúg, túl gyakori és intenzív mosdás, stb.), és ez okozza a gyulladást, tehát nem allergiáról van szó! Utóbbi a valódi allergia, ilyenkor a bőrbe jutott anyag (hajfesték, nikkel, illatanyag, körömvirág, stb.) vált ki valódi, legtöbbször a bejutás helyére korlátozódó allergiás reakciót. Az ekcémás bőr szerkezete felbomlik, számtalan apró sérülés keletkezik rajta, amelyeken keresztül kórokozók tudnak behatolni és így felülfertőzni a tüneteket. 

A fenti két leggyakoribb ekzema-forma mellett még számos létezik. Főleg télen, mikor száraz a levegő, a kiszáradt bőr önmagában képes ekcemát okozni. Az atopiás ekcéma részben örökletes betegség, általában kisgyermekkorban jelentkezik először. Ebben az esetben a felhám egyik molekuláris "építőköve" hiányzik, ezért a bőr könnyen kiszárad, sérülékeny, felülfertőződik. A seborrhoeás ekcémát a bőrünkön élő gombafaj okozza, ez jellemzően a hajas fejbőrre, a homlokra, a szemöldökökre és az orr-ajak közötti redőkre korlátozódóan okoz vörös, sárgásan hámló tüneteket. A mikrobás ekcémát a szervezetben zajló, általában bakteriális fertőzések okozzák, az innen felszabaduló bakteriális anyagok okoznak gyulladást a bőrben. 

Tehát, a legtöbbször a bőrgyógyász pontosan tudja, mivel áll szemben, amikor "ekcémát kiált" - ezt talán nem magyarázzuk el elég gyakran a pácienseknek. Hogy ezután a diagnózis után a bőrgyógyász-viccekből jól ismert kék, vagy piros tubusos krémet írjuk fel (mert az egyik úgyis használ :), az egyedi elbírálást igényel.